Oldal 36 [36]
OCR
34 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK Ezenkívül azonban hasznos forrásokat, adatokat gyűjtöttem a Kárpátaljai Területi Állami Levéltárban is. Itt elsősorban az UKP Kárpátontúli Területi Pärtbizottsägänak 1946-1959 (1 fond, 1 opisz), valamint az UKP Nagyszőlősi Järäsi Pärtbizottsägänak 1946-1957 között (454 fond, 1, 3, 5, 7 opisz) keletkezett iratait dolgoztam fel. Ezek adokumentumok a kommunista pärt különböző (megyei és járási) szintű szervezeteinek tevékenysége során keletkeztek és az adott hivatali apparátus belső felépítését (jegyzőkönyvi osztály, titkársági osztály, káderosztály, agitáció- és propagandaosztály stb.) követő egységek szerint vannak katalogizálva. Az általam vizsgált téma szempontjából fontosabb irattíbpusok azonban mindkét forrásból hiányoznak: a megyei és járási pártvezetés fegyelmi ügyeivel kapcsolatos dokumentumokat - a fondjegyzék tanúsága alapján — 1991-ben az állományból szinte kivétel nélkül törölték. Az államigazgatási és pártszervezet által , termelt" dokumentumok nagy része egy utópikus, elképzelt (, fiktív") valóságot megjelenítő hatalmi-ideológiai diskurzus keretében keletkezett." Ez utóbbinak — amint arra a szakirodalom is felhívja a figyelmet -— konstitutív része volt a tények (a termelési mutatók, a nyilvántartási adatok és összefoglaló jelentések) tudatos meghamisítása, illetve manipulálása is." A levéltári archívumokban őrzött források többségéből ezért a korszak autentikus képe nem, illetve csak nagyon korlátozott érvényességgel rajzolható meg. Az államszocialista rendszer történeti forrásainak egy része ebben az értelemben nem elsősorban a korabeli empirikus valóság, hanem mindenekelőtt a diktatúra nyelvi konstrukcióinak, normatív fogalmainak, értéktulajdonításainak, vagyis a hatalom elbeszélői szándékának tanulmányozására alkalmas." Ez a forráskritikai szempont azonban, amely az államszocialista korszakban keletkezett hivatalos iratok, dokumentumok hitelességét illetően általánosságban joggal vet fel kérdéseket, a könyv egyik legfontosabb forráscsoportjával, nevezetesen a kolhozvezetőségi jegyzőkönyvekkel kapcsolatban kevésbé tűnik relevánsnak. Az általam vizsgált jegyzőkönyvek ugyanis a csatóerdői kolhoz napi működését irányító 11 fős testület (a kolhozelnök, az elnökhelyettes, a kolhoz pártszervezetének titkára, az egyes termelési egységek vezetői és brigadérosai) havi rendszerességgel megtartott vezetőségi ülésein keletkeztek. Ahol a gazdaság legalacsonyabb szervezeti egységeire (az egyes kolhozmunkásokra, lánkákra és brigádokra) lebontott problémákat, szervezési 4 Stephen Kotkin - reszben Foucault hatalomfogalmät adaptälva - a sztälinizmust nyelvileg, azaz diskurziv mödon konstituält univerzumke£nt irta le. A szerzö értelmezése szerint a szovjet rendszer - a formális intézményeken kívül - kialakított egy sajátos szókészletet, beszédmódot (, Speaking Bolshevik") is, amit az állampolgárok egy része elfogadott, internalizált. A szovjet birodalom területén az adott politikai rezsim ily módon - a szerző megközelítése szerint — egyszersmind új identitásokat (szubjektumokat) hozott létre. A szovjet hatalom mint diskurzív hatalom értelmezését lásd Kotkin 1995. Kligman 1998. 16 A forráshasználatban rejlő módszertani problémákkal kapcsolatban még Ö. Kovács 2012; Apor 2008. 45 a
