Oldal 35 [35]
OCR
BEVEZETÉS " 33 vallási/felekezeti/egyházi hierarchiának az informális gazdasági cselekvésekben játszott szerepe vizsgálatára sem. 1.3. Kutatási források és módszerek A könyv különféle levéltári irattípusok (kolhoz- és pártvezetőségi jegyzőkönyvek, beszámolók, gazdasági tervek, éves összefoglaló statisztikák), valamint empirikus módszerekkel gyűjtött anyagok lélettörténeti, tókuszcsoport- és tematikus interjúk) feldolgozására és társadalomtudományi elemzésére épít. Az államszocialista időszak vizsgálatához a legfontosabb levéltári forrásokat a Nagyszőlősi Járás Közigazgatási Hivatalának Levéltári Részlegében (a továbbiakban: NIJKHLR) gyűjtöttem, ahol a régió 1945 után újjászervezett igazgatási szerveinek, állami intézményeinek (iskoláinak, gazdálkodó egységeinek, hivatali testületeinek) iratait őrzik. Mivel ez az állomány a vizsgált települések és a , Béke" Kolhoz hivatalos dokumentumainak mindössze az 1960-1993 között keletkezett részét tartalmazza, a vizsgált régió szovjetizálásának korai (1945-1960 közötti) szakaszával — lokális szintű források hiányában - nem, illetve csupán érintőlegesen foglalkozom. Ezek az ukrán és/vagy orosz nyelvű anyagok nem a megszokott módon (levéltári egységek), hanem közigazgatási és kronologikus elvek (települések és évek) szerint vannak rendszerezve, konkrét jelzetek megjelölése nélkül (lásd 1. melléklet). Így a kutatás során ezekre a forrásokra — a hagyományos levéltári jelölésmódtól eltérően — a dokumentumok lelőhelyének megadásával (NJKHLR) és keletkezési évével hivatkozom. A kolhozvezetőségi jegyzőkönyvekben tárgyalt fegyelmi, szabálysértési ügyek többsége — rövid terjedelmük, szűkszavúságuk, vázlatos jellegük miatt — a legtöbb esetben nem alkalmas részletes szövegelemzések, illetve mentalitästörteneti vizsgälatok elvegzesere. Ezert az 1961-1971 közötti jegyzökönyvekben szereplő büntetéseket és vétségtípusokat kvantitatív (statisztikai) módszerekkel dolgoztam fel. E munka keretében hozzávetőleg 3500 levéltári oldalt tanulmányoztam át, melynek segítségével összesen 243 fegyelmi és 17 jutalmazási ügyet sikerült azonosítanom? - ez az adatbázis képezte az alapot a kötet társadalom- és gazdaságtörténeti fejezeteinek elkészítéséhez. 13 Az 1960-as években kiállított jegyzőkönyvekben nagyon gyakran előfordul, hogy a megbüntetett vagy megjutalmazott személy[ek) kiléte nem tisztázott, vagy az elkövetők száma, adatai nem kerültek rögzítésre, ami lehetetlenné teszi a korabeli fegyelmező technikák és informális állampolgári cselekvések pontos kvantifikációját. A kérdéses szöveghelyeknél a megbüntetett/megjutalmazott személyek számát mindig eggyel (tehat a konkrét eset számával) növeltem. Ezáltal az elemzésben használt faktikus adatok szükségszerűen pontatlanok. Ettől függetlenül ugyanakkor azok — reményem szerint — az általánosabb tendenciák ábrázolására így is alkalmasak.
