Oldal 34 [34]
OCR
32 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK számukra, hogy a csoporttagok a mindenkori domináns (, kommunista" és az új, posztszocialista , nemzetállami") ideológiától és történelemfilozófiától eltérő, alternatív identitásokat és időszemléleti formákat alakítsanak ki." A gazdasági - ezen belül az informális egyéni vagy intézményesült közösségi — cselekvések és az etnikai vagy a kulturälis (valläsi/felekezeti, tärsadalmi) diverzitás összefüggésének vizsgálata az elmúlt évtizedekben mind a nemzetközi, mind pedig a hazai szociológiai, antropológiai kutatások egyik meghatározó témája volt.? Az etnicitás minden bizonnyal az általam vizsgált kárpátaljai határ menti falvakban is a hétköznapi gazdasági stratégiák szerveződésének egyik nagyon fontos és jól vizsgálható dimenziója lehetne. Ebben a kötetben azonban ezekkel az aspektusokkal - az adott jelenségek komplexitása és a kutatás eltérő célkitűzései miatt — nem foglalkozom. Ennek megfelelően a továbbiakban nem tärgyalom a magyar-cigäny közösseg informális cserekapcsolatait; mint ahogy munkámban nem térek ki a lokális egyik tagja saját édesapja letartóztatásának okaira a következőképpen emlékezett vissza: Beszélő (továbbiakban: B.)1.: , Apámnál olyan szisztéma vót, hogy neki se katonakönyv, se päszport [nem kellett]. Ü nemzet nélküli, ű olyan, olyan... szóval ezt a nemzetiséget ű nem akarta elviselni, elképzelni. Na, mint orosz nemzet, vagy ukrán nemzet, vagy magyar. Ű egy új nemzethez tartozott, ű abba az elméletbe vótak, érted. Na és mivel nem fogadta el a katonakönyvet, se a pászportot nem fogadta el, mert osztán bekeveredett a dologba, hogy ű nemzetnélküli, semmiféle nemzethez nem akar tartozni, egy új nemzet: Isten királysága, egy új nemzethez tartozik Krisztus királysága alatt, ezzel a szisztémával és itt osztán már a hatóságnak ide-oda, és oszt két évet kapott érte." B.1., magyar férfi, Csatóerdő. # A Csatóerdőn 12011-ben) végzett résztvevő megfigyeléses terepmunkám alapján a Jehova tanúi felekezet üdvtörténeti/eszkatológikus időszemléletének (Bultmann 1994] fókuszában — nem a , múlt" vagy a , jelen" -, hanem Ítalán a településen élő más vallási felekezeteknél jóval erősebben) a várakozással tekintett , közeli jövő", azaz a transzcendens létezés ideje áll. Ennek a csoportnak a tagjai — a helyi görög-, római katolikus és ortodox felekezetektől eltérően — nem követik a liturgikus naptári ünnepeket (advent, karácsony, nagyböjt, húsvét, pünkösd), valamint az emberi élet fordulóihoz tartozó jeles napokat és rítusokat (pl. névnap, születésnap; gyászmise, virrasztás, tor). Így — a közismert teológiai különbségeken túl - a ciklikusan ismétlődő szakrális (szent) időhöz (Eliade 2009) való viszonyuk is jelentős mértékben különbözik más történelmi egyházakétól. A csoport mindennapi időbeosztása normatív módon, intézményesen szabályozott. Hetente három alkalommal - az ún. területkártyák alapján felosztott környező falvakban — evangelizációs tevékenységet (, szántóföldi összejövetelt", ,úttörő munkát", , prédikálást", , házról házra járást") folytatnak; további két másik napon a hitközség tagjai a helyi Királyságteremben gyűlnek össze, ahol különféle témakörökben nyilvános előadásra és közös szövegtanulmányozásra kerül sor. Az evangelizációval (prédikálással, egyházi könyvek és folyóiratok terjesztésével, bibliamagyarázattal stb.) kapcsolatos tevékenységről, pontosabban az azzal töltött órák és percek számáról a tagok havonta munkajelentéseket készítenek. 2 A teljesség igénye nélkül, csupán néhány kiragadott angol nyelvű szakirodalmi példa: Avirgan - Gammage -Bivens 2005; Ram - Edwards - Jones 2004, 2006, 2007; Eriksen 2005; Krstié — Dinid - Gavrilovi¢é 2018; Schneider — Linsbauer - Heinemann 2015. A magyar nyelvű kutatások közül lásd például: Szabó 2009, 2013; Berta 2014; Csata 2018.
