Oldal 26 [26]
OCR
24 " INFORMÁLIS GYAKORLATOK követően - az előbbivel szoros összefüggésben - azokat a kollektív gazdaságokban alkalmazott fegyelmezési technikakat és biintetémechanizmusokat mutatom be részletesebben, amelyek segítségével az 1945 utáni első két évtizedben az állam a falusi társadalomban az új (szovjet) szociális, gazdasági, politikai rendet igyekezett konszolidálni, megszilárdítani. A könyv másik nagyobb tematikus egysége (4. fejezet) a posztszocialista korszakkal, azaz a rendszerváltás utáni gazdasági, politikai, társadalmi viszonyok elemzésével foglalkozik. A helyi, falusi társadalom hétköznapjait egyfelől a posztszocialista elit- és tulajdonváltás (privatizáció, elszegényedés és tőkeakkumuláció) folyamatainak részeként elemzem, különös hangsúlyt fektetve az ukrán-magyar határvidéken megfigyelhető mai informális gazdasági stratégiák kialakulására és bizonyos formáinak (üzemanyag., cigaretta- és embercsempészet, feketekereskedelem, nyugdíj- és egészségturizmus, tanulmányi és munkavállalási célú migráció, használtcikk- és ruhakereskedés stb.) fokozatos intézményesülésére. A két nagyobb strukturális egység végén egy-egy emlékezetpolitikai fejezet (a 3. és 5. fejezet) található; itt az informalitásnak nem elsősorban a gazdasági, hanem sokkal inkább a politikai aspektusait próbálom részletesebben megvilágítani. A könyvnek ebben a részében konkrét empirikus példák segítségével — néhány muzealizációs és rituális emlékművesítési gyakorlat elemzésén keresztül — annak bemutatására törekszem, hogy az államszocialista és a posztszocialista korszakban milyen identitáspolitikai projektek bontakoztak ki a vizsgált településeken, és ezek miként hatottak a vidéki lakosság gondolkodásmódjára, normáira, szubjektív múltképeire és életvezetési gyakorlataira. A könyvnek ez utóbbi két fejezete — szándékaim szerint — a formális és informális intézmények inkongruens működésének egy igencsak lényeges aspektusát kívánják megvilágítani. Annak bemutatására törekednek, hogy az állam és a helyi társadalom, a formális és informális intézmények közötti konfliktusok egyik korszakban sem csupán a gazdasági színtéren belül Ítehát a termelési és munkaszervezeti rendszer, a tulajdon, a jövedelemelosztási mechanizmusok stb. területén) bontakoztak ki. Hanem nagyon gyakran — az előbbivel párhuzamosan - olyan, látszólag absztrakt jelenségszférákban is megjelentek, mint amilyenek pl. az , idő" vagy a , tér" újradefiniálásáért, az egyéni vagy kollektív múlt- és tértapasztalatok jelentéseinek meghatározásért vívott szimbolikus küzdelmek, harcok voltak. A kötetet végül az empirikus anyagokból és a kutatás tapasztalataiból laz informális gazdaság történeti-komparatív vizsgálatából) kirajzolódó általánosabb tanulságok összefoglalása zárja.
