Oldal 25 [25]
OCR
BEVEZETÉS " 23 vonták ki magukat bizonyos területeken az állam ellenőrzése alól? Vagy épp ellenkezőleg: milyen morális, gazdasági, politikai attitűdökkel segítették az új politikai, gazdasági, társadalmi rend intézményesülését? Van-e valamilyen formai/tartalmi/funkcionális kapcsolat a kollektív gazdálkodás időszakában kialakult és szélesebb körben elterjedt gazdasági praxisok — munkahelyi lopäs, fusizäs, munkalassitäs, munkaerö-visszafogäs stb. —, továbbá az adott térség falvaiban megfigyelhető jelenkori (posztmodern) informális technikák — ember- és cigarettacsempészet, hatarvidéki kereskedelem stb. — k6z6tt? A két korszakban az állam milyen fegyelmező eljárásokkal reflektált a helyi társadalom (gazdasági, politikai, morális) magatartásformáira, jellemző megélhetési és jövedelemteremtő stratégiáira? Egyáltalán - általánosabb szintről szemlélve — milyen volt a szocializmusban és a posztszocializmus éveiben az állam (vagy annak helyi, hivatalos intézményei, képviselői), valamint a hétköznapi emberek közötti viszony? Miféle érték- vagy érdekkonfliktusok, mindennapi gazdasági, politikai interakciók bontakoztak ki az említett szereplők között, és ezek hatásait az egymással szemben álló felek milyen hétköznapi stratégiákkal kezelték? A könyv ezeket a - sok tekintetben ma is időszerű és számos, általánosabb szintű tanulsággal kecsegtető — kérdéseket és jelenségeket kívánja részletesebben is körüljárni, amely reményeim szerint néhány újszerű elemzési szemponttal egészítheti ki a mindennapi gazdasági praxisok és az alulról szerveződő politikai hatalom problematikáját tanulmányozó szakirodalmat, valamint az adott térségre irányuló társadalomtudományi vizsgálatokat. A kötet a fent említett témákat két nagyobb tematikus-szerkezeti egységen keresztül mutatja be. A bevezető (a kutatás helyszínét, a vizsgálat módszerét, forrásait, szakirodalmi hátterét ismertető) fejezetek után elsőként a szovjet rendszerben kialakult informális stratégiákat tárgyalom, kísérletet téve a jelenség korabeli gazdaság- és társadalomtörténeti kontextusának megrajzoläsära (lásd 2. fejezet). Ennek kapcsán először röviden bemutatom a szovjet államhatalom kiépítésének és a kárpátaljai vidéki társadalmak átszervezésének fontosabb mozzanatait. Ezt követően azt vizsgálom meg részletesebben, hogy az 1945 utáni évtizedekben az új (szovjet) politikai hatalom a falusi társadalomnak pontosan milyen elemeit mobilizálta: kik voltak a politikai, gazdasági, társadalmi változások , nyertesei", és az érintett egyének, társadalmi csoportok miként vettek részt az új politikai, társadalmi, gazdasági rendszer megszilárdításában? Majd az 1945 utáni szovjet politikai diktatúra lokális és regionális hatásaival foglalkozom. Itt azt a kérdést igyekszem körüljárni, hogy az 1960-as években az állam külső beavatkozásaira a hétköznapi társadalmi szereplők miképpen reagáltak, tehát melyek voltak a szovjet politikai diktatúrát övező hétköznapi ellenállás (lopás, munkalassítás, szabotázs, feketemunka stb.), vagy épp ellenkezőleg: a hatalom intézményesülését elősegítő társadalmi részvétel jellemzőbb megnyilvánulási formái (besúgás, feljelentés, aktív vagy passzív együttműködés, kollaboráció). Ezt
