Oldal 13 [13]
OCR
ELőszó " 11 a figyelmet, hogy az etnicitás naturalizációja és abszolutizálása azzal a veszélylyel is együtt jár, hogy az adott eljárással a tudományos diskurzus bizonyos esetekben elfedi a társadalmi különbségek egyéb módozatait és dimenzióit." Az elmúlt évtizedekben a kárpátaljai magyar kisebbséggel foglalkozó empirikus társadalomkutatás , etnikai" fókusza — megközelítésem szerint — például nagyrészt láthatatlanná tette a régióban élők deetnicizált vagy nem etnikai alapon szerveződő szolidaritási és egyéb (traszlokális gazdasági, társadalmi és kulturális) cserekapcsolatait. Egyebek mellett kizárta azoknak a hibrid identitás- és tudásalakzatoknak a vizsgálatát, amelyek több évtizedes migrációs és globális fogyasztási gyakorlatok hatására alakultak ki, és a határvidéki falusi, városi társadalmakban is összetett helyi kulturális normákat és életvezetési mintákat hoztak létre. Mint ahogy általában annulálta a kisebbségi magyarság és más etnikai/nemzeti csoportok saját identitásával, nyelvével, nemzeti történelmi emlékezetével kapcsolatos belső bizonytalanságokat, töréspontokat, ellentmondásos interpretációkat, csoporton belüli differenciákat, illetve azok tanulmányozásának alapvető elméleti, módszertani kérdéseit is. Ez a könyv, amelyet az olvasó a kezében tart -— szándékaim szerint — egyfajta tudatos kísérlet arra, hogy megpróbáljak kilépni a fent említett episztemológiai, diszurzív hagyományból, és egy, az adott régióban eddig kevésbé vizsgált színteret: a mindennapokat, az egyszerű emberek hétköznapi informális cselekvéseit, az , alulról" (bottom-up) szerveződő, rutinszerű gazdasági, társadalmi, politikai gyakorlatokat és azok dinamikus változását állítsam az elemzés középpontjába. A kötet, amely a 2020-ban megvédett doktori disszertációm átdolgozott, kisebb módosításokkal közölt változata, az , informalitás" fogalmával meghatározott heterogén jelenséghalmaz antropológiai leírásával, tanulmányozäsäval foglalkozik. Az informalitäst - ahogyan azt a kötet címe is tükrözi — olyan integratív fogalomként közelítem meg, amelybe nem kizárólag csak gazdasági cselekvések tartoznak " hanem az állam és az állampolgárok közötti cserekapcsolatok számos egyéb szimbolikus vagy gyakorlati formái (bizonyos egyéni vagy intézményes szintű politikai, társadalmi kapcsolatok, interakciók) is. A két aspektus (az informális és a politikai) összekapcsolása végső soron azt a meggyőződésemet tükrözi, hogy a társadalmi cselekvések egyidejűleg többszörös, multiplikatív beágyazottsággal (multilevel embeddedness)" rendelkeznek. Ennek megfelelően — megközelítésem szerint — egy olyan, látszólag gazdasági gyökerű tevékenység, mint amilyen például egy hétköznapi munkahelyi lopásgyakorlat, nem csupán a rendelkezésre álló materiális erőforrásokról, azok csoporton belüli el- és újraosztásáról, illetve a fennálló , piaci" viszonyokról szolgáltat számunkra információkat. Hanem 5 Fox - Jones 2013. 6 Polese — Kovács - Janics 2016: 45. 7 Brailly - Favrea - Chatellet - Lazega 2016.
