Seite 11 [11]
OCR
e ELŐSZÓ A könyvben vizsgált nyugat-ukrajnai térségről, Kárpátaljáról, valamint az ott élő magyar népesség mindennapi életviszonyairól (szociális, gazdasági, demográfiai, felekezeti, nyelvi jellemzőiről, megélhetési stratégiáiról) az utóbbi két évtizedben számos mérvadó tudományos - főként a történettudomány, a szociolingvisztika, a társadalomföldrajz és a demográfia területéről származó - elemzés, cikk, tanulmány, kötet született.! Jóllehet e munkák többsége különböző jelenségeket vizsgált és eltérő diszciplináris háttérrel rendelkezett, mégis egyfajta egyesítő (metalelméleti keretbe foglalta őket az a körülmény, hogy tárgyképzésük valamilyen módon általában az , etnicitás" — sokszor magától értetődő, elméletileg és módszertanilag nem vagy csak kevésbé reflektált — fogalma, elemzési perspektívája köré épült. Ebből következően a régióval kapcsolatos kortárs tudományos diskurzus a társadalmi, történelmi folyamatokat, a makro- és mikroszintű politikai, gazdasági eseményeket és konfliktusokat javarészt , etnikai"-ként keretezi. A történettudományi kutatás például Kárpátalja 20. századi vagy legújabbkori történetét lényegében különféle, önmagukra többnyire az etnicitás nézőpontjából tekintő társadalmi csoportok (, kárpátaljai magyarok", , ukránok", ,rutének", , zsidók", , románok") önrendelkezési jogáért vívott küzdelmeiként mutatja be, amelyre az említett szereplők változatos etnokratikus nemzetállami rezsimek keretei között tesznek kísérletet. A nyelvtudomány képviselői -— az előzőhöz hasonló módon - a határon túli magyarok mindennapi kommunikációs helyzeteit szintén nagyon gyakran az , etnikai" aspektusokra (a kárpátaljai magyarok kisebbségi nyelvi jogai, az ukrán állam nyelvpolitikája, anyanyelvi oktatás, nyelvjárási jelenségek, kódváltás, kétnyelvűség, jövevényszavak stb. a kisebbsegi magyar nyelvben) leredukälva vizsgäljäk.? A tärsadalomföldrajzi, demogräfiai kutatäsokban ugyancsak ez az iräny U A teljesség igenye nelkül nehäny kiragadott, de összefoglalö jellegü munka: Baranya 2009; Botlik 2000, 2005a, 2005b; Csernicské 2013, 2019; Fedinec - Csernicsk6 2020; Fedinec — Vehes 2010; Ferenc — Kovaly 2020; Molnar — Molnar 2005; Molnar 2018. : Ezalól az egyetlen - általam ismert - kivételt Csernicskó István egyik korai monográfiája képezi (Csernicskó 2006]. Ebben a szerző — nagyon üdítő módon - a nyelvi jelenségeket nem az önmagában értelmezett etnicitás, hanem az interszekcionális jelenségek kontextusában (az etnikai, a szociális, a gazdasági, a nemi, az életkorbeli, az iskolázottságés foglalkozásbeli stb. egyenlőtlenségek egyidejű nyelvi hatásai alapján) közelíti meg. Ennek segítségével kifejezetten árnyalt és összetett magyarázatát adja a mai kárpátaljai mindennapi nyelvhasználati gyakorlatoknak.
