Oldal 157 [157]
OCR
IV.1. Császárságból köztársaságba — búcsú a portugál politikai modelltől és a dinasztiától lása során néhány évet (1920-23) valóban eltöltött Brazíliában, ahol A. Finta de Aba néven komoly sikereket ért el. Ő volt például 1922-ben a Rio de Janeiróban rendezett centenáriumi kiállítás szobrász-igazgatója,"? de a brazíliai források a mauzóleum" illetve a császár újratemetése kapcsán nem említik a nevét. Szerepének tisztázásához további kutatások szükségesek, például a túrkevei múzeum anyagában, ahol hagyatéka található. 1939-ben Getúlio Vargas köztársasági elnök ünnepélyes keretek között ismételten felavatta a petrópolis-i katedrálisban kialakított császári mauzóleumot. A köztársaság 1889-ben radikálisan szakított a portugál-brazil dinasztiával, mint a monarchia megtestesítőjével, 50 év elteltével azonban a nemzeti uralkodóház tagjai iránti kegyelet az Új Állam (Estado Novo) emlékezetpolitikájának elemévé vált. A Vargas-rendszer a császárságot egyfajta aranykorként mutatta fel, miközben igen kritikusan értékelte közvetlen politikai előzményét, az általa Régi Köztársaságnak nevezett időszakot. Az igaz, hogy az államforma kérdésében két évtizeden keresztül (amikor Brazília már köztársaság volt, de Portugália még királyság) nem volt összhang a két ország között, és ez némileg gátolta a luzo-brazil közeledés kibontakozását is, főként brazil részről. A monarchia (és történelmi arca, a portugál gyarmatbirodalom) restaurációs félelmeket keltett a riói elitben, táplálta a nacionalizmust és a luzofóbiát. Viszont a testvériség eszméjének építőköve lett a republikánus alap 1910 után, mikor már két köztársaság kapcsolatára hivatkozhattak a luzo-brazil gondolat hívei," akik a portugál monarchia közös örökségét igyekeztek a legkoníliktusmentesebben beépíteni a brazil nemzeti emlékezetbe, és a hatalmas és szépreményű dél-amerikai köztársaságra mint a portugál monarchia legnagyszerűbb művére tekintettek. Ehhez lap-ban jelent meg (1930. január 5., a címoldalon), és kötetbe szerkesztve, u.ő. Kultúra és nemzet, Budapest, Franklin, 1930, 165-178. 183 Alexander Finta de Aba az 1922-es centenáriumi kiállítás vezető szobrásza volt, és ő tervezte az Ällamok Pavilonja (Edificio dos Estados) föbejäratät diszitö monumentälis szoborcsoportot. Erről, és a 46 közreműködő szobrászról, segédről készült fotó megjelent a brazil sajtóban. A kép centrumában , autor do projecto e diretor da sua execuçäo” (,a tervez6 és a kivitelezés vezetője"), a neves magyar művész, Finta de Aba látható. Fon-Fon, no. 24. (1922. június 17.), 26. 184 Az 1925 körül készült és jelenleg is látható márvány síremlék alkotóiként Petrópolisban a francia Jean Magrou-t (1869-194.5) és a brazil Hildegardo Leáo Veloso-t (1899-1966) tartják számon. 185 Vö. Lucia Maria Paschoal GUIMARÄES: Portugal e Brasil em diferentes vozes: a revista Atlantida e a “causa” luso-brasileira nos anos de 1915-1920, a XI. CONLAB kongresszus (Salvador, 2011) elöadäsai között, 1-16. http://ric.slhi.pt/docs/Extras/0000000546.pdf (letöltes 2014. märcius 26.), 14.
