Seite 145 [145]
OCR
III.2. Rio de Janeiróban: Joáo do Rio (Paulo Barreto) Korai halála Joáo do Rio ellenfelei részéről komoly morális nyomásnak volt tehát kitéve, minél inkább elkötelezte magát a luzo-brazil politika mellett. Utolsó éveinek zaklatottságát a kortárs megfigyelők is regisztrálták. Az I. Brazil Köztársaság fővárosába két fontos visszaemlékező is elkalauzolja olvasóit, Gilberto Amado (1887-1969) és a már idézett Luiz Edmundo, mindketten úgy emlékeznek, hogy Joáo do Rio-t senki sem szerette, mindenki támadta."? Ami nyilván túlzás, vagy a szellemi közélet szubjektív érzékelésére utal, ahol az ellenséges hangok harsányabbak, mint a barátiak. Túlzás, mert Paulo Barreto-nak élete végéig és halála után is számos tisztelője és barátja volt Rio de Janeiróban és más brazil nagyvárosokban, művei és előadó körútjai nyomán. A portugál és az olasz közösségek részéről pedig különösen sok megbecsülést kapott." Egymást érték például az ünnepségek, amelyekkel 1919-es európai útjáról hazatérve kedveskedtek neki. Az emigránsok valóban hálásak voltak a népszerű újságírónak szimpátiájáért.""? Ezek a gesztusok azonban csak tovább provokálták az 1920-21-ben felerősödő támadásokat, melyek az életrajzírók szerint végül kétségtelenül hozzájárultak Joáo do Rio korai halálához. , 1921-ben, Szent Iván éjjelén, mindennapi, kimerítő szerkesztőségi munkája befejeztével, útban ipanema-i lakása felé Paulo Barreto-t az Avenida Atlántica aszfaltján csendesen haladó taxiban érte a halál.""" Szívroham. Csupán 39 éves volt. Az elhunytat a hajnali órán visszavitték az A Pátria szerkesztőségébe, a szomorú hír futótűzként terjedt a városban, és a hirtelenjében felállított ravatalhoz szinte azonnal áramlani kezdtek az emberek, végeláthatatlan tömegben. A temetésre 1921. június 24-én délután került sor a Rio de Janeiró-i Keresztelő Szent János temetőben (Cemitério de S. Joáo Baptista). A koporsót kísérő menet hatalmasra duzzadt, az A Pátria szerkesztőségétől, a ten#53 Vö. J. C. RODRIGUES i.m. xii-xiii. Gilberto AMADO: Mocidade no Rio e Primeira Viagem a Europa, Rio de Janeiro, José Olympio, 1956. és Luiz EDMUNDO: O Rio de Janeiro do meu tempo, Rio de Janeiro, Imprensa Nacional, 1938. #51 A brazíliai olaszok lelkesen fogadták a háború utáni cikksorozatát, A Itália, onde se enconta a vitória (Olaszország, mely győzelmet aratott) címmel, olasz személyiségekkel készített riportjait és azt az álláspontját, hogy az olasz igényeket támogatta Fiume és Trieszt hovatartozásának ügyében. Vo. MAGALHAES JUNIOR im. 335. 155 LEVIN (2002) i.m. eletrajzi kronolögiäja. MAGALHÄES JUNIOR i.m. 334-335. Atläntida, no. 41. ([s.d.] 1919.), 638-640. #56 “Na noite de S. Joao do ano 1921, regressando à sua casa de Ipanema, depois da quotidiana e ardua tarefa jornalistica, Paulo Barreto morria no taxi que suavemente deslizava sobre o asfalto da Avenida Atlantica.” TEIXEIRA — BARROS im. 9.
