Page 135 [135]
OCR
III.2. Rio de Janeiróban: Joáo do Rio (Paulo Barreto) hanem - az O Paiz-t. Később ezt a közel 80 cikket, interjút (amit pl. Woodrow Wilsonnal vagy I. Ferdinánd román király [1914-27] feleségével, Mária királynéval készített) is összegyűjtötte, és három kötetben, 800 oldalon adta ki." 1919 első felében Joáo do Rio hat hónapot töltött Európában, Lisszabonból Madridba, onnan Párizsba utazott. Tavasszal Brüsszelbe is ellátogatott, aztán ismét Párizs, majd Róma következett, és közben Londonban is járt. Portugáliában 1919-ben érdekes a politikai helyzet. Sidónio Pais 1918. decemberi halálát követően polgárháborús helyzet alakul ki az országban. A liszszaboni hatalmi centrumban Pais Új Köztársaságnak nevezett diktatúrája után az 1910-11-es politikai rendszer helyreállítására törekszenek, míg a másik póluson, északon rövid éltű monarchista felkelés zajlik, Porto központtal. Rio 11 cikket, tudósítást ír az O Paiznak a felkelésről. Olvasói, akik között még mindig sok a monarchista érzelmű portugál, különösen érdeklődnek az óhazai események iránt. Így az 1919. január-februári fejlemények Brazíliában az újságok címlapjára kerülnek. Joáo do Rio cikkei köztársasági meggyőződésről és politikai realitásérzékről tanúskodnak. Leszögezi: a monarchia sosem térhet vissza Portugáliában. Nem hagy kétséget afelől sem, hogy rajong Lisszabonért."§ Míg Európában tartózkodott, több veszteség érte a brazil szellemi és politikai életet, ami személyesen Joáo do Rio-t is mélyen érintette. Decemberben, az indulása előtti napon kapta a hírt, hogy elhunyt a korszak nagy brazil költője, a parnasszizmus vagyis a lart pour lart irányzat népszerű képviselője, Rio barátja és példaképe, Olavo Bilac. Januárban az újságok címlapjára nemcsak Theodor Roosevelt, de 15-én Francisco de Paula Rodrigues Alves (1848-1919) halálhíre is felkerült. Rio-t megrázta ez a veszteség is, hiszen nagy tisztelője volt a politikusnak. A korábbi (1902-1905) brazil köztársasági elnök, Rio de Janeiro átfogó urbanisztikai reformjának végrehajtója, akit 1918 decemberében ismét államfővé választottak, beiktatása előtt a spanyolnátha-járvány áldozata lett. (A brazil fővárosban egyébként mintegy 15 ezer halálesetet okozott a fertőzés. Ottani terjedéséről bővebben ld. az V.5.2. fejezetben.) 1919 márciusától Joáo do Rio Franciaországból írta tudósításait, a politika és a művészeti élet szereplőivel készített interjúkat. Párizsi tartózkodását megszakítva Belgiumba is ellátogatott, ahol költőkkel folytatott eszmecserét, leírást készített a flamand vidékrôl, Gentrôl és Brugge-rél, és meginterjüvolta I. Albert kirälyt (1909-1934). Május 1-én azonban már ismét Párizsban volt, ahol a rendőrség letartóztatta, mikor tudósítóként részt vett egy kommunista gyűlésen. “7 Joao do RIO: Na Conferéncia da Paz I-IL, Rio de Janeiro, Vilas Boas, 1919. “8 Utijegyzeteit példaul az Eu sei tudo szamara A Lisboa que eu amo (Lisszabon, amit imadok) címmel írja, no. 50. (1921. július), 88-90.
