Oldal 91 [91]
OCR
III.1. Lisszabonban: Joao de Barros tradícióban gyökerezett, szemben az előző századfordulón széles körben alkalmazott jezsuita elvekkel. Monografusa irja rola: ,Joao de Barros tehat a dogmáktól és túlzott tekintélytisztelettől mentes oktatásért küzdött, mely kibontakoztatja az intelligenciát és megerősíti a jellemet azáltal, hogy harmonikusan és szabadon fejleszti a gyermeki lelket."?? Számára alapvető nevelési cél az ,új ember" formálása, olyan emberé, aki képességeinek sokoldalú fejlesztése által válik képessé arra, hogy tevékenyen vegyen részt a társadalom újrarendeződésének elkerülhetetlenül közelgő folyamatában.?? Mindez pedig — Barros szavait idézve — a haza újjászületését szolgálja: ,,[...] a miénk olyan ország, mely létének új értelmet keres, ahogy Japán, és magunkban új lélek születését tapasztaljuk, ahogy Brazília."?" Az 1890-es évek óta válságtudatban élő portugál értelmiség a társadalom rekonstrukcióját az oktatás segítségével képzelte el. A megújított iskolák, a megfelelő szellemben felkészített tanítók és a segédszemélyzet új embertípust, a köztársaság tudatos polgárát hivatottak nevelni a lakosság minél szélesebb köreiben, így gondolták a portugál monarchia válságának idején a republikánusok, és gyakran beszéltek erről , a felvilágosodási korok kritikus és áhítatos hangján.?? Barroshoz hasonlóan mindannyiukra erős hatást gyakoroltak a felvilágosodás eszméi, a pozitivizmus, és ennek folytán az a meggyőződés, hogy a társadalom haladását az oktatás nagyban elősegíti. A Revista Atlántida luzo-brazil arculatát jól kiegészítette a társadalompolitikai összefüggésekbe ágyazott oktatási profil, amit főként portugál szerkesztőjének személyes érdeklődése juttatott nagy szerephez a lap anyagában, de más atlantidák is voltak, akik az oktatást az átfogó társadalmi, gazdasági reformprogram kulcskérdésének tartották.?" 22 ,Pugnava, portanto Joäo de Barros por uma educaçäo anti-dogmätica e anti-autoritäria que forjasse a inteligéncia e robustecesse o caracter através do desenvolvimento harmonioso e livre do alma infantil.” FERNANDES i.m. 19. 253, FERNANDES i.m. 17. 254 [...] nds somos um paiz que procura uma nova razäo de existencia, como o Japäo, e sentimos nascer em nös uma alma nova, como o Brasil." Joáo de BARROS: A República e a Escola, Lisboa, Aillaud, Alves, é.n. [1914], 16-17. 235 LEVENDEL Júlia: , Képességem és szándékom szerint; Liget (2007/11.), 66. 356 A folyóiratban közölt legkomolyabb pedagógiai írás Barrostól az 1919 novemberére keltezett: O Problema educativo portugués, Atlántida, no. 42-43. (1919. h.n.), 729-745.
