Oldal 81 [81]
OCR
IIL.1. LISSZABONBAN: JOAO DE BARROS Az Atlantida folyóirat az 1910-es évek második felében — mint láttuk — központi szerepet játszott a luzo-brazil közeledés gondolatának propagálásában. Működésének személyi feltételét két tehetséges ember elkötelezettsége alapozta meg. Élt két író, két jóbarát a századfordulón. Még születésük éve és a keresztnevük is azonos volt, egyiküket, a portugält, Joäo de Barrosnak hivták, a másikat főleg Joáo do Rio néven emlegették Rio de Janeiróban, bár születésekor a Paulo Barreto nevet kapta. Személyes kapcsolatuk akkor kezdődött, mikor 1908-1909 telén Joáo do Rio Európába látogatott. Irodalmi társaságban találkoztak először, és hamar szimpátia ébredt közöttük. Felismerték ugyanis egymásban a jó szövetségest egy rendkívüli terv megvalósításához: elhatározták, hogy közös portugál-brazil lapot indítanak Atlántida címmel. A virtuális Atlantisz alapító szerkesztőjét, a republikánus elkötelezettségű luzo-atlantista aktivistät így jellemzi életrajzírója: , Kis termetű, elegáns, bal szemére állandóan monoktlit szorít, pechjére olyan nevet visel, amivel korábban már két másik portugál is híres lett. [...] Ő a harmadik Joáo de Barros, a monoklis; vagy úgy is hívhatjuk "Brazília szerelmese??? (Ld. 10. képmelléklet.) Szavait annyiban pontosítanunk kell, hogy a portugál kultúrtörténet nem is csak három, hanem négy Joáo de Barrost tart számon: a XV-XVI. század fordulójának jogász-filozófusát; a XVI. századi nagy humanista történetírót; és egy, a XVII. században működő nyelvész-misszionáriust. A luzo-brazil testvériség eszméjének elhivatott hirdetője mindhármuknál később, 1881. február 4-én született a portugáliai Figueira da Fozban.?" 23 „Pequenino, elegante, de monóculo sempre entalado no olho esguerdo, tinha o azar de ser portador de um nome já usado, anteriormente, por dois outros ilustres portugueses. [...] O terceiro Joäo de Barros poderia ser chamado ’o do monéculo’ ou ’o apaixonado do Brasil! Rogério FERNANDES: Jodo de Barros — Educador Republicano, Lisboa, Livros Horizonte, LDA, (s/d) [1971], 251. 224 Joao de Barros életérajzi adatait vo. FERNANDES i.m. 15-39.; Joao de BARROS: Adeus ao Brasil, Lisboa, Edicäo »Livros do Brasilx, 1962. című posztumusz kötetében lévő kronolégia (291-298.0.); valamint Luciana Lilian de MIRANDA: “Brasil, viscio do que fomos, do que
