OCR
II.4. Hanyatlás, előre menekülés és az Atlántida megszűnése A franciás nyitás és Graca Aranha párizsi tevékenysége nem hozta meg a kivánt eredményt. A folyóirat anyagi helyzete 1920-ra sem stabilizálódott. Sőt, újabb gondok merültek fel. Brazília súlyos gazdasági, politika nehézségekkel küzdött és egyre inkább befelé fordult Epitácio Pessoa (1919-1922) elnöksége idején. Az előfizetések száma csökkent, a hirdetők elmaradoztak, lehetetlenné vált a megfelelő anyagi támogatás előteremtése. A reménytelen helyzet Joáo de Barros kedvét szegte és kivált a szerkesztőségből.?! Az utolsó, 48. szám 1920 januárjában lezárta a Revista Atlántida történetét. A luzo-brazil Atlantisz gondolata az 1920-as évekre vesztett erejéből, de nem merült alá véglegesen. Évtizedek múlva, mikor az Óceán mindkét partján autoriter diktatúrák irányították a luzofón világot, ezek feltámasztották az Atlantisz-gondolatot egy újabb folyóirat formájában. Említettük már az Atlántico: revista luso-brasileira című lapot, amely 1942-50-ig működött, elődjéhez hasonló programmal. A szerkesztőség is dupla volt, két fővárosban, két propagandahivatalban szerkesztették: Lisszabonban a salazari Secretaria da Propaganda Nacional (1947 utan neve Departamento Nacional de Informagöes) illetve Rio de Janeirdban Getulio Vargas rendszerében, a Departamento de Imprensa e Propaganda (DIP) felelt érte.?” 21 Alap megszűnésének okairól Id. GUIMARÁES: Redemoinhos ... (2011), i.m. 145. 222 Bővebben Id. Gilda BRANDAO: Atläntico: revista luso-brasileira (1943), Boletim de pesquisa NELIC (Florianöpolis), vol. 16. no. 26. (2016), 96-114. https://www.academia. edu/36427732/ATL%C3%82NTICO_REVISTA_LUSO-BRASILEIRA_1943_ATL%C3%82NTICO LUSO-BRAZILIAN MAGAZINE 1943 (letöltés 2019. március 11.). A DIP-rél magyarul Id. SZILÁGYI Ágnes Judit: Távolodás Európától — Nemzetépités és kultúrpolitika Brazíliában az Estado Novo idején (1937-1945), Budapest, Áger Bt., 2004, 76-90.