Page 74 [74]
OCR
II. A REVISTA ATLÄNTIDA PROGRAMIJA ES SZELLEMI KÖRNYEZETE A másik érvrendszer szintén a hajdani dicső múltból táplálkozik, a portugálok tengerentúli előjogait a kolonizáció heroikus, civilizatórikus eredményeire alapozza. Ebben az összefüggésben Brazília lényegében a portugál alkotóerő műve, a portugál nemzet hősi múltja a két ország közös öröksége. A gyarmatok irányításának jellemzése pedig újabb alkalmat kínált a (neo)latin népek hasonlóságának hangsúlyozására: , Gyarmatpolitikánkban évszázadokon keresztül vezérelv volt az adminisztráció szigorú központosítása, ahogy ezt a szisztémát követte a többi latin nép is?" . II.3.4. Fanciaországgal szövetségben az európai háborúban A Revista Atlántida számainak többsége az I. világháború éveiben jelent meg, és Portugália és Brazília háborús szerepvállalásának pozitív értékelése erősen rányomta a bélyegét a folyóirat tartalmára. A luzo-brazil Atlantisz szellemi horizontján a konfliktus alapvetően a latin és a germán tömb és mentalitás szembenállásaként jelent meg. Számos, a háborúval foglalkozó cikk utal erre a kibékíthetetlen ellentétre. Így például a portugál orvos, Dr. Reynaldo dos Santos személye kapcsán, aki egy hadikórház vezetőjeként került a belga frontra, és tapasztalatait Nas margens do Yser (Az Yser partján) címmel, 1916. júliusi keletkezéssel írta meg az Atlántida számára. A szerkesztőség a következő szavakkal mutatta be a szerzőt: ,,[...] tudós és író ember, a megfigyelés ritka képességével és nemes latin érzékenységgel képes látni, megítélni és elítélni a német szervezet [hadigépezet] által elkövetett szörnyűségeket." Az Atlántida ünnepelte azt a brazil döntést, hogy az ország az antanthatalmak oldalán szintén bekapcsolódik a világháborúba. Ezt a lépést mint a latin sorsközösség tiszteletre méltó megnyilvánulását interpretálta: 22 Ebben a szellemben fognat pl. C. Malheiro DIAS: O Património Histórico do Brasil, Atlántida, no. 38. (1919.h.n.), 185-195. vagy Joáo de Barros A Aproximacáo Luso-Brasileira e a Paz de Versailles című írása, ld. in: Joáo de BARROS: Presenca do Brasil, Lisboa, Edicőes dois mundos, 1946, 92. c 23° ,Durante séculos foi a nossa politica colonial guiada no sentido duma apertada centralizacäo administrativa, sistema ésse em que fomos acompanhados por todos os povos latinos;” Andrade fent idézett cikke, Atlantida, no. 25. (1917. november), 123. 24 „[...] um homem de sciéncia e de um escritor, com raras qualidades de observacäo, e com uma nobre sensibilidade de latino, que soube ver, julgar e condenar as atrocidades da organizacáo alemá! Atlantida, no. 15. (1917. január), 197.
