OCR
II. A REVISTA ATLÁNTIDA PROGRAMJA ÉS SZELLEMI KÖRNYEZETE területének ő is a pszichológiát és a pszichiátriát választotta, és 1901-től önkéntes munkát vállalt az egyetem pszichiátriáján. Ugyanebben az évben kötött házasságot Guglielmo Ferrero" történésszel. Gina Lombroso közéleti érdeklődéssel fordult a kor problémái felé, fogékony volt a társadalomkritikai és a reformista gondolkodásra. Erősen foglalkoztatta a nő társadalmi szerepe és változóban lévő helyzete. A közéletben is aktív volt, 1902-től az olasz szocialista mozgalomhoz csatlakozott, értelmiségi holdudvarához tartozott. Ugyanebben az évben feltűnést keltett véleményével, mikor az olasz parlament a női és a gyermekkorú munkavállalók érdekében jogi szabályozást fogadott el, szigorítva alkalmazásuk feltételeit. Lombroso tiltakozott ez ellen: , Gina Lombroso az egész törvényt szemfényvesztésnek mondja, mert megfosztja a nőket a kenyeröktől a nélkül, hogy más módon kárpótolná őket. — írják róla a Huszadik Szazad-ban.'” A Ferrero-Lombroso házaspár 1907-ben féléves dél-amerikai tanulmányútra indult. Iskolákat, börtönöket és elmegyógyintézeteket kerestek fel. Így az olasz kulturális életben betöltött szerepe mellett Latin-Amerika iránti érdeklődése és az ott szerzett személyes tapasztalatai csak még biztosabbá tették Lombroso helyét a virtuális luzo-barzil Atlantiszon. A következő évben könyvet publikált brazíliai, uruguayi és argentínai tapasztalatairól."" Mivel páréves kisfia, Leo is vele volt az úton, az ő élményeit külön összefoglalta gyermekek számára. """ Hazatérésük után nem sokkal bánat és öröm is éri a családot. Cesare Lombroso 1909-es halála rendkívül megviseli lányát, ugyanakkor szellemi hagyatékának gondozását egész életre szóló feladatként vállalja. 1910-ben megszületik Nina, a Ferrero-Lombroso család második gyermeke. Néhány évvel később Torinóból Firenzébe költöznek, otthonuk hamarosan ott is értelmiségiek találkozóhelyévé válik. 1915 májusa, Olaszország hadba lépése előtt G. Lombroso a szocialisták hivatalos ,se háború, se forradalom""$ álláspontjától eltérően, antantbarát interventistaként (ekkor és ebben még egyetértett Mussolinivel) azt támogatta, 1554 Magyarul megjelent művei: Róma nagysága és bukäsa (1914-16) és À hatalom (2001). Az Atlántida portugál fordításban közölte könyvének részleteit: Confissőes dum rei destronado, Atlántida, no. 40. (1919. július), 409-427. 15 ifj, LEOPOLD Lajos: Az olasz szocializmus, Huszadik Század, 8. köt. 2. szám (1903), 591. 156 Gina LOMBROSO: NellAmerica Meridionale (Brasile, Uruguay, Argentina): Note e impressioni, Milano, Terse, 1908. 17 Gina LOMBROSO: Viaggio di Leo nellAmerica del Sud, Torino, Paravia, 1913. 158 ORMOS Mária — HARSÁNYI Iván: Mussolini — Franco, Budapest, Pannonica Kiadó, 2001, 33.