OCR
II. A REVISTA ATLÄNTIDA PROGRAMIJA ES SZELLEMI KÖRNYEZETE es évek modernistái"? kérlelhetetlen dühvel akarnak dekonstruälni, es ami arra inditja José de Almada Negreirost (1893-1970), hogy a mainstream írófejedelem — Julio Dantas — elleni 1915-6s kirohanasaban ezt irja: ,Ha Dantas portugál, akkor én spanyol akarok lenni""" Világos tehát, hogy az akadémizmus uralta virtuális Atlantiszon sem esztétikai, sem politikai-ideológiai alapon nincs sok hely a portugál modernisták számára, akik egyébként nem is nagyon kívánkoznak oda. II.2. NŐKRŐL AZ ÁTLÁNTIDA FOLYÓIRATBAN A portugál-brazil testvériség elmélyítésének szolgálatában álló kulturális folyóirat, az Atlántida szerkesztői, szerzői nem fordítottak különösebben nagy figyelmet a női témákra és a női alkotókra. A szellemi élet a lap működésének idején amúgy is szinte hermetikusan elzárt férfivilág volt mind Portugáliában, mind Brazíliában, ahol csak egy-egy kivételes képességű, ambíciójú és szerencsés hátterű nő juthatott szerephez. Annak ellenére, hogy a társadalmi mozgalmak között mindkét országban egyre erőteljesebb volt a női egyenjogúságért küzdők csoportja. II.2.1. Háttér: az emancipáció első sikerei Az 1911-es népszámlálási adatok szerint Portugáliában az analfabéták aránya 75,1%, ami még magasabb a nok korében: 81,2%.'* (A városlakók ebből a szempontból szerencsésebbek a vidéken élőknél, ott az arányok valamivel kedvezőb129 Fernando Pessoa és a modernistäk nézeteit ebben a vonatkozásban a misztikus nacionalizmus fogalmával szokták jellemezni. 30 „Se o Dantas & portuguez eu quero ser hespanhol!” CABRAL (1989) i.m. 25. A Manifesto anti-Dantas e por Extenso című provokatív kiáltvány Júlio Dantas (1876-1962) személyén keresztül támadja , mindazokat az urakat, akik kivívták Portugália számára az Európa és a világ legelmaradottabb országa címet!" (, Portugal gue com todos estes senhores, conseguiu a classificacáo do paiz mais atrazado da Europa e do todo o mundo!”) José de Almada-Negreiros: Manifesto anti-Dantas e por Extenso, 1915. idézi uo. BI A portugal statisztikai hivatal (Instituto Nacional de Estatistica) honlapjan digitalizalt formában rendelkezésre állnak a vonatkozó népszámlálási adatok: http://censos.ine.pt (letéltés 2018. július 24.)