Oldal 47 [47]
OCR
II.1. Luzo-brazil folyóirat az Atlanti-óceán két partján (1915-1920) : 45 A klasszikus akadémizmus alulmarad a nagy hatású modernista mozgalommal szemben, és vele a Revista Atlántida is évtizedekre feledésbe merül. A portugál modernizmus hiánya az Atlantiszon Egészen más és nemcsak esztétikai, hanem politikai kérdéseket is felvet az Atlántida és a már létező portugál modernizmus viszonya, ugyanis itt a művészetelméleti és a közéleti ambíciók szorosan összekapcsolódtak. Az 191026-ig tartó köztársasági periódus a kisebbik ibériai országban rövid és sok kudarccal terhelt időszak. (Erről részletesebben Id. VI.1. fejezet.) A parlamentáris demokrácia megteremtésére tett, másfél-két évtized után diktatúrába torkollott kísérlet. Ezen belül az 1915-ös esztendő nemcsak az Atlántida indulását, hanem az 1910-ben létrehozott Régi Köztársaság , mézes heteinek" végét is jelenti." " A korszak szellemi emberei keresik a válság megoldását, és ebben az Atlantisz-álom csak az egyik kínálkozó út. A portugál modernisták homlokegyenest más irányba fordulnak, mint az Atlántida szerkesztői, szerzöi. Egy jelentös csoportjuk, köztük Fernando Pessoa''? (1888-1935), a kesöbb világhírűvé vált, Magyarországon is ismert költő és a szintén 1915-ben jelentkező Orpheu köre az elkerülhetetlen társadalmi és gazdasági modernizáció elitista, antiliberális, sőt demokráciaellenes programját vázolja egy erőskezű, a nemzet összefogására képes kormányzat, még inkább egyetlen vezető irányításával. Ez az a cél, amit szerintük a modern művészetnek is támogatnia kell. Bár maga a kérészéletű (összesen két száma jelent meg, 1915-ben) Orpheu nem foglalkozott politikával, csak esztétikával. A folyóirat elsősorban a kulturális-irodalmi modernség programjának megvalósításában volt érdekelt, és nem közölt közéleti tematikájú írásokat, Pessoa mégis szükségét érezte, hogy az 1910-es évek politikai jelenségeiről lesújtó véleményét kifejtse, például mikor a következőképpen fogalmazott: , Forradalmárnak lenni nem jelent mást, mint az ellenséget szolgálni. Liberálisnak lenni annyit jelent, mint gyűlölni a hazát. A modern demokrácia, árulók orgiája."" Mikor aztán az 1930-as u7 | [...] brief and abortive experiment in parliamentary democracy [...] the key year of 1915 when the “honeymoon” era of the Republic ended.” Douglas L. WHEELER: Reviewed Work: Historia Politica da Primeira Republica Portuguesa by David Ferreira, Luso-Brazilian Review, vol. 11. no.1. (1974. Summer), 124. 18 Eletmtivének jelentés része Pal Ferenc fordítói, szerkesztői munkásságának köszönhetően magyarul is elérhető. 1 „Ser revolucionärio € servir o inimigo. Ser liberal € odiar a pätria. A democracia moderna é uma orgia de traidores." Pessoa szavait idézi a modernisták politikai nézeteiről írott tanul
