OCR
I. BEVEZETÉS keztek az áhított testvériség hívei? Mi volt a szerepe a virtuális Atlantisznak, vagyis az Atlántida folyóiratnak és szellemi körének, és volt-e hatása a kulturális kérdéseken túl a politikai folyamatok luzo-brazil közeledés mentén való alakításában? És összességében, jellemezhető-e a luzo-brazil testvériséghez való viszonnyal az Első Brazil, illetve az Első Portugál Köztársaság? A posztkolinialitás értelmezési keretébe helyezve ezek a kérdések, vagy maga a témaválasztás, riasztóan eurocentrikusnak tűnhet. Ami ebben az esetben talán éppen a magyar kutató kívülállása miatt oldódik a hűvös racionalitás által, amellyel mindkét vizsgált ország jellegzetességeihez közelít, kívül helyezve magát, amennyire csak lehetséges, mindkét fél belső kontextusán és az egymás közti viszonyuk súrlódásain. Távolságot tartva mind a portugál oldal néha erősen paternalista elsőség- és kiválasztottságtudatától, mind a brazil félnél előforduló portugálellenes (Iuzofób) megnyilatkozásoktól. Ugyanakkor attitűdjétől nem lehetett idegen a megértés sem, hiszen — szintén Anderle Wittman cikkéből idézve — ,,[...] a magyar történész előnye saját országa történetéből ismert elmaradottság-élménye, amely érzékenyebbé, empatikusabbá teszi más, a magyarhoz hasonló sorsú népek történelmének megértésében!" Itt említem meg, hogy ahol csak releváns volt, néhány magyar vonatkozású forrást is bevontam az elemzésbe. A forrásanyag feldolgozása és szövegbe építése egyébként sok fordítási munkát igényelt, mert döntő többségük eredetileg portugál vagy más idegen nyelvű. De örömmel kapcsoltam össze két szakomat — a torténészit és a filológusit —, és külön nagy kedvvel olvastam az irodalmi értékű szövegeket. Az angol, német vagy francia idézetek felhasználásánál talán megengedhető, hogy csak eredeti nyelven kerüljenek a magyar szövegtörzsbe. Azonban a portugál kisebb ismertségére való tekintettel azt a megoldást választottam, hogy mindent lefordítottam magyarra. A fordítás mellett pedig a visszaellenőrizhetőséget, a pontos értelmezést segítve, illetve az esetleges idegen nyelvű megjelentetést előkészítve, a forrásrészleteket eredetiben is beillesztettem a jegyzetekbe, vagy egy-egy fogalomnál zárójelben a fő szövegbe, a magyar változat mögé. (Ezeknél a portugál szövegrészeknél a korabeli helyesírást megtartottam, bár keletkezésük óta Portugáliában és Brazíliában is több ortográfiai reformra került sor.) Gyakran egyes művek, cikkek vagy periodikák címét is megadtam magyarul ott, ahol a jelentés nem kézenfekvő, vagy a cím értelmének a szöveg kontextusában jelentősége van. A portugál szavak toldalékolásának kérdésében egységes álláspont és kiadói gyakorlat hiányában azt az utóbbi évtizedben egyre inkább teret nyerő elvet követtem, mely figyelembe veszi a portugál nyelv fo3 ANDERLE (2013) i.m. 146.