Page 21 [21]
OCR
I.1. Témaválasztás musa között, hogy magát a lapot és alapgondolatát feltámasztotta a két diktatúra propagandahivatala, mikor közösen hívta életre az 1940-es évtizedben a címében és tipográfiájában is nagyon hasonló Atlántico: revista luso-brasileira című folyóiratot. Mindezt csak azért volt érdemes megjegyezni, hogy világossá váljon, a portugál-brazil viszony problémájának korszakokon átívelő jelentősége, illetve az, hogy bár az általam középpontba állított Atlántida létezése kronologikusan egy viszonylag szűk periódust jelöl ki, 1915 és 1920 között, azonban ez csupán egy csomópont, amely magában hordja az időben és térben is két irányba mutató kötődéseket. Ez a fókusz számos lehetőséget kínált ahhoz, hogy az Atlántida tartalmára építve két ország — Brazília és Portugália — és az ő sok szempontból egybevágó történelmi időszakuk, a két I. köztársaság általánosabb jellemzését végezzem el a luzo-brazil közeledés kérdésén keresztül. Ebből a két ország történelmére párhuzamosan irányuló szemléletmódból adódhat ennek a könyvnek legjelentősebb tudományos újdonsága, tekintve, hogy ilyen feldolgozással — ami egyrészt rendelkezik a luzo-brazil speciális fókusszal, másrészt átfogó és a két ország történetét együtt vizsgálja — a nemzetközi szakirodalomban nem találkoztam. A magyar tudományosság számára pedig — melyhez az egyetemes történeti témák egyes részleteinek bővebb kifejtésével, illetve a magyar vonatkozások keresésével és beépítésével érdemes csatlakozni — kétségtelenül nóvum. Két fiatal köztársaság egymásra rezonáló viszonyait igyekeztem tehát ebben a dolgozatban megragadni, az I. Brazil Köztársaságét (1889-1930), mely a modernizáció és a nacionalizmus korszakának kezdete volt a dél-amerikai országban, és az I. Portugál Köztársaságét (1910-1926/1933), amit áthatott a regeneráció vágya, vagyis egyfajta gazdasági, társadalmi és politikai (újjájépítési kísérleté, és amit nagy nemzeti ügyként szintén a nacionalizmus dominált. A kettő között kronológiai átfedés van, bár nem estek teljesen egybe, és a monarchiából a köztársaságba való átmenet éppen annyi hasonló problémát hozott felszínre a , két hazában" (ahogy a luzo-brazil gondolat hívei szerettek rájuk gondolni), mint különbséget. Bizonyos átmenetiség is mindkettőben érzékelhető volt, ezért leginkább maga az új kormányzati rendszer volt az, ami karakteres keretbe fogta az adott évtizedeket, még akkor is, ha — itt és ott egyaránt, bár más-más erővel — markáns nyomot hagyott az I. világháború. A két portugál nyelvű ország történetében az elnyúló századvég (final do século, fin de siécle) és a századfordulós (finissecular) boldog békeidé (bela época, Belle Epoque) korszakat megszakitotta ugyan a háború, de hatásában aztán mégis ráterült az 1920-as évtizedre. ® — Belle Épogue Brazíliában, az európaival egyidőben, a paraguayi háború után (1870) kezdődött.
