Page 20 [20]
OCR
I. BEVEZETÉS — fogalmazott a portugál szenátus egy tagja a lapban, 1919-ben. Hiszen az Atlántida nem korlátozta tematikáját az irodalom és a művészetek világára, hanem folyamatosan teret engedett az aktuális társadalmi és politikai kérdéseknek is. Ebből a szempontból különösen érdekes történeti forrásnak bizonyult. Így a kutatás első szakasza ennek a folyóiratnak, szellemi kötődéseinek lehető legszélesebb körű feltárására irányult. Azonban az Atläntida alapkoncepciöja, maga a portugäl (vagy luzo)-brazil közeledés programja egyre mélyebbre vezetett abba a korszakba, amely néhány évtizeddel megelőzte ugyan korábbi kutatásaim időkeretét, a salazari és vargasi autoriter rendszerek korszakát, de mint annak közvetlen előzménye, jól kapcsolódott az addigi kutatói tapasztalataimhoz. Ráadásul ez a két autoriter rendszer szintén szembesült a luzofón testvérországhoz fűződő viszony kérdésével, ami — tengeren innen — a salazarizmus rendszerében, propagandájában, külpolitikai orientációjában, legkonkrétabban talán a semleges latin blokkhoz fűződő II. világháborús reményekben mutatkozott meg.? Hogy jóval később irodalmi motívumként váljon világhírűvé José Saramago, a Magyarországon is jól ismert portugál író történelemszemléletében." Ahogy a tengerentulon Manoel de Oliveira Lima? ,harom Amerikäja” — közülük az egyik persze Portugal-Amerika — és annak tovabbgondolasa nemcsak a kétoldalt államközi kapcsolatoknak lett alkotóeleme, de kulturális lenyomata újraértelmezve, mint , harmadik Amerika" jelent meg, akár Gilberto Freyre luz0o-tropikalizmusában az 1930-as években," akár az 1950-es években, Nestor Luis dos Santos Lima nagytanulmányában kifejtve." Az pedig különösen nyilvánvaló kapcsolatot teremt az egymást követő korszakok luzo-braziliz> Errél először 2004-ben közöltem írást, A salazari birodalmi eszme és a portugál-brazil közeledés 1940-41. címmel. Ez a tanulmány később németül (Salazars Reichsgedanke und die portugiesische-brasilianische Annäherung 1940-1941, LUSORAMA, vol. 24. no. 73-74. [2008], 184-191.) es kötetben (Metszéspontok - Tanulmanyok a portugal es a brazil törtenelemröl, Szeged, SZTE Törtenettudomänyi Doktori Iskola, 2009, 39-46.) is megjelent. 1 Számos regénye olvasható magyarul, műveinek legteljesebb elemzését Id. PÁL Ferenc: A végtelen regényszöveg bűvöletében — José Saramago írói portréja, Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2000. és U.6. Saramago-olvasatok, Budapest, Equinter, 2014. 5 Magyarul elérheté eléadasszévegei: Brazilia, Spanyol- és Angolszasz-Amerika fejlédésének összehasonlítása, Publicationes Universitatis Miscolciensis Sectio Philosophica, Tomus XXII, Fasciculus 2. (2018), 11-63. ° A brazil-portugal viszonyt is érinti magyarul is olvashato klasszikusa az Udvarhaz es szolgaszallas. A brazil család a patriarchális gazdasági rendszerben, ford.: S. Tóth Eszter, Budapest, Gondolat, 1985 [1933]. 7 " La Tercera América: tentativa de individualización de la América Luso-Brasilefia (A harmadik Amerika: kísérlet Luzo-Brazil-Amerika egyediségének megragadására), Revista de Historia de América (Mexikó), no. 43. (1957. június), 51-106.
