Oldal 177 [177]
OCR
IV. METAMORFÖZIS A PATRIOTIZMUS JEGYEBEN ® 175 Törekvéseik érvényre juttatásában kulcsfontosságú jelentőséggel bírt a Kínai Kommunista Párt 11. kongresszusának 3. plenáris ülése, amelyre 1978. december 18-22. között került sor Pekingben. Ez a plenáris ülés a politikai élet fordulópontja volt: a Párt vezetői ezen az ülésen fogadták el Teng Hsziao-ping realista politikai irányvonalát, a figyelem középpontjába a gazdasági építőmunkát helyezve. A kommunarendszert felszámolták, a Nagy Proletár Kulturális Forradalmat pedig hivatalos dokumentumokban ítélték el (Polonyi 1994: 244—245]. A , reform és nyitás" politikája sok szempontból egy új korszak kezdetét jelezte. Evvel összefüggésben Shenyangban, másfél évvel e plenáris ülés után, 1980 márciusában, összehívták a falusi sibe káderek tanácskozását. Az összejövetelen összesen 32-en jelentek meg. A résztvevők között volt az eddigiekben már gyakran hivatkozott Han Qikun is, aki így emlékezett vissza e tanácskozásra: Hogy mikent szabaditsuk fel gondolkodäsunkat, [hogyan vegezzük] a reformot és a nyitäst, [mikent] fejlesszük a mezögazdasägi termelést, es vele együtt [mikent] segitsük elö az ipart és az dllattenyésztést, |...] [mindannyiunkat] nagyon Erdekelt. A Központi Bizottsäg harmadik plenáris ülése óta eltelt két-három év fáradságos munkájának köszönhetően máris négy gyárat [...] alapítottak; az éves bevétel 300 000 yuan lett, ami ötszöröse a mezőgazdasági bevételnek, [...] a falvak útjait kijavították, a gödrökből halastavak lettek, a falvak kinézete igencsak megváltozott. A gyűlésen részt vevő káderekkel együtt ugyancsak nagy érdeklődést mutattunk [...] a családfák és a kultúra megőrzésének módja iránt. A , Családi Kutatások Csoportja" név alatt újraírták a családfákat. Miért kellett ezt a nevet használni? Mert voltak, akik azt mondták, hogy ez éppen a , négy régi"-hez való visszatérés; a sibe emberek családfák és kultúra megőrzése iránti vágyát és buzgóságát vélték mindebben felfedezni. [lásd 3/31. sz. melléklet) A fenti szövegrészletet olvasva azonnal szembe ötlik, hogy milyen bizonytalanság és kiszámíthatatlanság jellemezte a változó ideológiák következtében a közösségek mindennapjait és vele egyetemben a sibe tudáselit tevékenységét is. A kulturális forradalom elmúltával emberfeletti erőfeszítéseket kellett tennie a falusi lakosságnak. A modernizáció jegyében elvárták tőlük saját lakóközösségük fejlesztését, ugyanakkor a városba irányuló belső migráció következtében ugrásszerűen megnövekedett városi lakosság élelemmel való ellátása is a nyakukba szakadt feladatként. Az ősi szokásokról való lemondás kívánalma pedig továbbra is érvényben maradt. És mégis, mint az a fenti szövegrészletből is kitetszik: a sibéket — bár igyekeztek megfelelni mindezen elvárásoknak -, akkor, ott, északkeleten, a kínai nemzeti egységbe való olvadás kívánalmának dacára is, még mindig a leszármazás és az ősökre vonatkozó tudás foglalkoztatta leginkább! Annak
