Oldal 63 [63]
OCR
BEVEZETÉS " 61 E kérdés megválaszolásával egyszersmind jelzem azt is, hogy Han Qikun , családfa-egyesítő" történetére a Nagy Nyugatra Telepítés mártíriumi eszméjének második pilléreként tekintek. E fejezet legfőbb forrásául — hasonlóan munkám első fejezetéhez — a terepomunkám során dokumentált családfák szolgálnak. Ugyanakkor magát a fejezetet egy, a Han Oikun memoárgyűjteményében feljegyzett történetre építettem fel (Han 2004: 11-20). A munkámban megkezdett és szándékosan elvarratlanul hagyott szálakat munkám negyedik, egyben utolsó fejezetében vezetem tovább, a fejezetet ott kezdve meg, ahol az előzőeket abbahagytam. Akkortájt következett be ugyanis az az ideológiai-fogalomhasználati fordulat, amely Kína nemzeti kisebbségeitől a hazaszeretet felmutatását követelte meg. Ennek hatására hívta életre a sibe tudáselit a sibék , nemzeti ünnepét", a Nyugatra Telepítés Ünnepét, amely a mártíriumi eszme harmadik pillérének is tekinthető. Az ünnep életre hívása pedig magával hozta annak lehetőségét is, hogy befejeződhessen a mártírium tanúbizonyságának tekintett Taiping templom újraépítése, és szárnyra kelhessen a , családfa-egyesítő" történet is. Mindezeket a folyamatokat, átvezetve a jelenbe, munkám negyedik fejezetének második részében zárom le — az ünnep két olyan kiemelt eseményének tárgyalásán keresztül, amelyek visszavezetnek nemcsak kutatásaim kiinduló pontjához, hanem a sibe etnikus nacionalista törekvéseket tápláló és azoknak határt szabó , keretfeltételek" tárgyalásához is. Az adott fejezeten belül ismét új forráscsoportot vonok be a vizsgálatba: a sibék rövid történetének három egymást követő kiadását (Zhongguo Kexueyuan Minzu Yanjiusuo — Xinjiang Shaoshu Minzu Shehui Lishi Diaocha Zubian 1963; „Xibozu Jianshi” Bianxiezu 1986; 2008), amelyeknek tükreben lépésről lépésre nyomon követhető a , hivatalos történetírás" formálásának kérdése. Az itt vázolt struktúrában, változó forráscsoportokat kiaknázva igyekszem tehát bemutatni azt a folyamatot, amelynek során a Nagy Nyugatra Telepítés mártíriumi eszmévé vált. Ez az eszme, mint már volt róla szó, három pillérre épült fel: egy, az ősökre és rajtuk keresztül a múltra vonatkozó személyes emlékezésnek új erőt adó narratívára; a Nagy Nyugatra Telepítés tárgyi tanújává megtett Sibe Ősök Templomára; és a sibék , nemzeti ünnepére". E három pillért használta fel a sibe tudáselit arra, hogy a Nagy Nyugatra Telepítés eseményét a mártírium köntösébe bújtassa, illetve hogy az egymástól elszakított csoportok homogenizálásának érdekében hangsúlyozza: ,áldozatvállalásuk" legfőbb tanúbizonysága az egymástól elszakított két nagy csoport kulturális különbözősége. Így az áttelepített csoportok körében áthagyományozódott kulturális értékek nem közvetlen, hanem közvetett módon, a mártírium gondolatának hangsúlyozásával állnak immár a sibe etnikus nacionalista törekvések szolgálatába.
