Oldal 56 [56]
OCR
54 ® A MÄRTIRIUM HOMALYABÔL törekvéseik kibontakoztatásához miért az eredet és a leszármazás kérdését helyezték mindenek elé, illetve hogy az így kiteljesedő sibe etnikus nacionalizmust hogyan segítette a Nagy Nyugatra Telepítés mítoszként való előléptetése. A sibe etnikus nacionalista törekvések kibontakoztatásának egyik legfőbb lehetőségét ugyanis éppen a Sibe Ősök Temploma (re)konstruálható történelmének képlékenységében és a hatalmi játszmákba való beemelésében véltem és vélem felismerni. Abban a folyamatban, amelynek során a templom nem egyszerűen múzeumként, hanem a Nagy Nyugatra Telepítés tárgyi tanújaként épült újjá: a politikai mártíriumtétel olyan szent helyeként, ahol — a sibék (relkonstruálódó történelmét kanonizálni igyekvő etnikus nacionalista törekvések felfogása szerint — a nyugatra települő sibéket hozzátartozóik elbúcsúztatták, és ahol emiatt a sibék, (újrajteremtett hagyományaik szellemében, áldozatot mutattak és mutatnak be őseiknek. E fenti felismerés vetette fel bennem a kérdést, hogy vajon milyen jelentőséggel bír az őskultusz a sibe etnikus nacionalista törekvések kibontakoztatásában, illetve milyen összefüggés áll fenn közte és a Nagy Nyugatra Telepítés mítosza között. A välaszt vegül terepmunkäm mäsik fontos szinhelyen, a Xinjiang Ujgur Autonöm Területen belül talälhatö Chabucha’er Sibe Autonöm Järäsban leltem meg. Az itt található nyolc falu — amelyre a sibék történelmi öröksegükkent tekintenek -— a nyolczászlós hadsereg katonai táborainak mintájára épült ki, és eredetileg mindegyikük az Ili folyó közelében húzódott. Ugyanakkor, igazodva a Chabucha’er-csatorna kiépitése (1808) adta lehetőségekhez, az idők folyaman néhany falu — a kedvezőtlen viszonyok miatt — többször is áttelepülni kényszerült. Legnyugatabbra a mai Első és Harmadik falvak épültek fel, amelyeknek a letelepedést követően egyszer sem kellett költözniük; nem úgy az eredetileg közöttük felépülő Második falunak, amelynek háromszor is át kellett települnie, mígnem legvégül a falvak sorának keleti végén kapott helyet. Rajta kívül csak a Hetedik falu volt az, amelynek háromszor kellett költöznie; a Negyedik, az Ötödik, a Hatodik és a Nyolcadik falu mindössze egyszer kényszerült áttelepülésre (Guo 2005: 345-346). A ma életben lévő közigazgatási besorolás szerint a Hatodik falu a térség politikai központjaként községgé nőtte ki magát, ami hivatalosan a Chabuchavr község nevet viseli. Az Első és a Harmadik falu összeolvadva ugyancsak községi rangra emelkedett, Aixinsheli község néven. Ugyanakkor a chabucha’eri sibék a nyolc falu mindegyikét mind a mai napig Első niru, Második niru, Harmadik niru, Negyedik niru, Ötödik niru, Hatodik niru, Hetedik niru és Nyolcadik niru néven nevezik. Így őrzik emlékezetükben azt, hogy ezek a falvak az egykori nyolczászlós rendszer nyomán épültek ki." Az itt folytatott kutatásaimat elsősorban az indokolta, hogy lássam: mind7 A falvak sibe elnevezésén belül a niru mandzsu szó eredeti jelentése: "nyíl, nyílvessző" de a nyolczászlós hadseregen belül a niru szóval jelölték a zászlók alapegységét is (UrayKőhalmi 2000: 6]. A falvak neve kínai nyelven a sibe nyelvű elnevezések hangalaki
