Oldal 48 [48]
OCR
46 " A MÁRTÍRIUM HOMÁLYÁBÓL 101-102], akik arra voltak hivatottak, hogy összekötő kapcsot képezzenek a kommunista rezsim és saját nemzeti kisebbségük között (lásd 6. sz. fotó). A másik, hogy 1954. március 25-én az Ili folyó völgyében felépített egykori sibe katonai tábor elnyerte a Chabucha’er Sibe Autonóm Járás nevet és rangot. Mind a napig ez a sibék legmagasabb rangú autonóm közigazgatási vidéke." sor, balról a negyedik) magántulajdonában lévő fotóról A sibék történelmének megírására innen, a Chabuchafer Sibe Autonóm Járásból jelöltek ki két embert, akik 1959-ben Kína északkeleti vidékére utaztak, hogy felvehessék a kapcsolatot az , őshazabeli" lokális elitekkel. E két nagy csoport képviselőinek egybehangolt törekvései mentén kezdődött meg a sibék történelmének (relkonstruálása, mindazon közös jellemzők felkutatásával és felmutatásával együtt, amelyeket a Párt a nemzeti kisebbségek ismérveként nevezett meg." 18 A vidék neve, ahol egykor a Qing-kori sibe zászlóaljak tabort vertek, a Qing-dinasztia bukását követően többször is változott: előbb 1939-ben Henan járásra, majd 1944-ben Ningxi járásra (Yu 2005: 162]. A mai Chabucha’er Sibe Autoném Járás kelet-nyugati irányú leghosszabb kiterjedése 90 kilométer, észak-déli irányú legnagyobb szélessége 70 kilométer; területe több mint 4000 négyzetkilométert tesz ki (Guan 1988: 20]. Keletről Gongliu járás, nyugatról Kazahsztán határolja; délről a Tianshan hegyláncaihoz tartozó Wusun-hegy húzódik határként, Tekesi és Zhaosu járásokkal; északról az Ili folyó és a túlpartján elterülő Yining város határolja (Wang 2.010: 4). 15 Ma ezeket a jellemzőket — tovább bővítve a sztálini négyes felosztást — hivatalosan hat
