OCR
BEVEZETÉS " 45 mellett, mivel mindenáron kerülni kívánta a látszatot, hogy a nemzetiségi identitás alakítása felülről irányított. Cheung a következő megállapításra jut Guizhou tartomány esetében: , A helyi elit a nemzetiségi intézet által kialakított mesternarratívához igazodó önábrázolási folyamaton keresztül (például a minzu hivatalos történetének megírásával) formálja át a helyi identitást és hozza létre az intézményesített kisebbségi identitást." (Mullaney 2011: 124 [ford. Varga Katalin]) Való igaz: a múltat soha nem állították olyan elánnal a politika szolgálatába, mint a nacionalista ideológia által áthatott nemzetállamok formálódásának idején (Altermatt 2000: 48]. A közös múlt és vele együtt a közös emlékezet életre hívása a nemzetek kialakulásának és kialakításának feltétele volt. Lehetőség arra, hogy segítségükkel az állami ideológiák a tér és az idő dimenzióit manipulálva, hangzatos formákon keresztül , megidézett" nemzeti identitásra hivatkozva legitimálják hatalmukat, és e folyamaton belül nem lehet eléggé hangsúlyozni a renani amnéziának a nemzetek és nemzeti identitások formálásában betöltött fontos szerepét sem. Azt, hogy a Párt formálódó nemzeti kisebbségei számára feladatul szabta történelmük megírását, nem tudom másként értelmezni — és ebben egyet kell értenem a fentebb Thomas S. Mullaneytől idézettekkel —, mint monumentális horderejű kísérletnek a formálódó kínai nemzet történelmének és emlékezetének (re)konstrukciöjära, ami az identitás uralására és az egységes kínai nemzet megteremtésére irányult. De valóban ilyen egyszerű lett volna a fenti szövegrészletben jegyzett , lokális identitást" vagy az identitás bármely más, az , intézményesített kisebbségi identitástól" eltérő formáját a Párt akaratának megfelelően átformálni? És valóban ilyen , egyirányú", az állam által felülről irányított folyamat volt a nemzeti kisebbségek énképének alakulása/alakítása? Munkámban amellett fogok érvelni, hogy - a sibék esetében legalábbis — sem az egyik, sem a másik állítás nem állja meg a helyét. Az 1950-es években ugyanis, amikor a nemzeti kisebbségek rövid történetének megírására irányuló országos program a kezdetét vette, a Xinjiang Ujgur Autonóm Területen élő sibék számára saját etnikus hovatartozásuk nem volt kérdés. Ennek megfelelően az ott élő sibék közösségei mind több lépést tettek annak érdekében, hogy az új rezsim által felajánlott mindazon lehetőségeket kihasználják nemzeti kisebbségként való jelenlétük hangsúlyozására, amelyeket a fentebb idézett 1951-es amerikai jelentésben is összefoglaltak. Példaként két fontos momentumot említek: az egyik, hogy 1950-ben megkezdődött a nemzetiségi, köztük a xinjiangi sibe káderek tömeges kiképzése (Ban 2010: " A Siu-woo Cheungtól idézettek eredeti közlése la szerzőre hivatkozva): Siu-woo Cheung: Representation and Negotiation of Ge Identities in Southeast Guizhou. In Brown, Melissa J. (szerk.): Negotiating Ethnicities in China and Taiwan. Berkeley, Institute of Asian Studies, University of California, 1996.