Ugrás a tartalomra
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
BejelentkezésRegisztráció
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Előnézet
022_000113/0000

A mártírium homályából. Sibe ősök és hősök a kínai nemzetépítés oltárán

  • Előnézet
  • PDF
  • Metaadatok mutatása
  • Permalink mutatása
Szerző
Sárközi Ildikó Gyöngyvér
Cím (EN)
From the Mists of Martyrdom. Sibe ancestors and heroes on the altar of nation-building
Tudományterület
Kulturális antropológia / Cultural anthropology (12862)
Sorozat
Kultúrák keresztútján
Tudományos besorolás
monográfia
022_000113/0035
  • Kötet áttekintése
  • Oldal
  • Szöveg
  • Metaadatok
  • Kivágás
Oldal 36 [36]
  • Előnézet
  • Permalink mutatása
  • JPG
  • TIFF
  • Előző
  • Következő
022_000113/0035

OCR

34 + A MÁRTÍRIUM HOMÁLYÁBÓL történelmi korokon keresztül elegyedtek a hanok kultúrájával. Mégis, az itt élő népek csupán azokban a kései, a 18. század derekán zajló hadjáratokban veszítették el függetlenségüket, amelyekben az odarendelt sibe haderők is részt vettek, és amelynek eredményeként az egykori Nyugati Régióhoz sorolt vidéket 1884-ben (Gernet 1996: 481) tartományi rangra emelve a mandzsu Qing Birodalomhoz csatolták. Innen ered a Xinjiang Ujgur Autonóm Terület neve is, amelynek jelentése: Új Határ. A sibék a mai Xinjiang Ujgur Autonóm Területre való áttelepítést követően, nem sokkal az Ili folyó völgyébe való megérkezésük után megkezdték falvaik felépítését, amelyekre ma — az ott megőrződött kulturális értékek miatt — történelmi örökségükként tekintenek (lásd 4-5. sz. fotók). A sibék azonosságtudatának tekintetében az egyik legfontosabb tényező pedig éppen az, hogy a nyolczászlós hadsereg katonai táborainak mintájára kiépített falvakban az áttelepített sibék számára lehetővé vált, hogy megőrizzék sibe identitástudatukat. Nem úgy, mint a sibék északkeleten maradt csoportjai, amelyek elszórtan éltek a Mandzsu Nyolc Zászló katonai táboraiban — azon a vidéken, ahol a han kultúra erőteljes hatása, a Nyugat egyre intenzívebb befolyása és az idegen hatalmak expanziós törekvései mind-mind egy újfajta kínai identitástudat megformálását készítették elő. Wusun-hegy felé vezető út. Xinjiang Ujgur Autonóm Terület, Chabuchaer Sibe Autonóm Járás, 2013. Saját felvételek És valóban: a Mandzsúriában élő sibék 18-19. századi identitásának kérdése sokkal nehezebben követhető nyomon, mint az áttelepített sibéké. A legfőbb támpontot egy, a mai Shenyang városban felépített templom története jelenti. Ez a templom, a kertjében felállított sztélé tanúsága szerint, Taiping templom néven épült fel 1707-ben; a sztélé szövege szerint sibék építtették, buddhista templomként. A sztélét magát közel egy évszázaddal a templom felépítése után állították fel, 1803-ban. A templomra és a sztélére, amelyre a templom történetén túl feljegyezésre került a sibék addigi rövid történelme is, a sibék ma úgy tekintenek, mint etnikus identitásuk történelmi folyamatosságának

Szerkezeti

Custom

Image Metadata

Kép szélessége
1867 px
Kép magassága
2670 px
Képfelbontás
300 px/inch
Kép eredeti mérete
1.12 MB
Permalinkből jpg
022_000113/0035.jpg
Permalinkből OCR
022_000113/0035.ocr

Linkek

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Elérhetőség

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

BejelentkezésRegisztráció

Bejelentkezés

eduId Login
Elfelejtettem a jelszavamat
  • Keresés
  • OA Gyűjtemények
  • L'Harmattan Archívum
Magyarhu
  • Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde