OCR
« KÖSZZÖNETNYILVÄNITÄS Mindenekelött konzulensemnek, Vargyas Gäbornak tartozom köszönettel - felsorolni is nehéz, olyan sok mindenért. Legelőször is, mert amikor 2009 tavaszán kopogtattam az MTA Néprajztudományi Intézetében található irodájának ajtaján, hogy felvételemet kérjem a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskola Néprajz- és Kulturális Antropológia Tudományok Programjába, bizalmat szavazott nekem, lehetőséget adva arra, hogy bizonyítsak. Másodszor is, mert akkor, amikor már doktorandusz hallgatójaként 2011-ben, a Magyarországot is hullámként végigsöprő gazdasági válság és az azt kísérő hatalmi játszmák nyomán elvesztettem főiskolai tanársegédi állásomat és vele együtt , tanári identitásomat", segített talpra állni és új lehetőségek megteremtésével új irányt mutatni. Legfőképpen pedig azért a végtelen sok törődésért és türelemért, amit irántam és kutatásaim iránt mutat. E tekintetben családjának kedvességéről sem feledkezhetek meg. Külön köszönetet szeretnék mondani pénzügyi támogatóimnak is, akiknek segítségét ugyancsak konzulensem közbenjárására nyertem el: Őry Csaba államtitkár úrnak és különösen Richard de Unger úrnak, aki mindvégig őszinte figyelemmel kísérte kutatásaimat, és tanácsokkal látott el vagy bátoritott akkor, amikor välaszüthoz értem vagy megtorpantam kutatäsaimban. Köszönetemet szeretném kifejezni a munkám alapjául szolgáló értekezés bírálóinak és a doktori védés valamennyi bizottsági tagjának is: Bellér-Hann Ildikónak, Birtalan Ágnesnek, Farkas Juditnak, Pócs Évának, Vidacs Beának, Salát Gergelynek és Vámos Péternek. Építő jellegű kritikáik sokat segítettek abban, hogy átgondoljam értekezésem felépítését és tartalmát. Köszönettel tartozom a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskola Néprajz- és Kulturális Antropológia Tudományok Program tanári karának is, különösképpen Kisbán Eszter professor emeritusnak és Nagy Zoltán tanszékvezetőnek, akik mindig megértéssel segítették kutatóútjaim összehangolását az éppen aktuális tanrenddel. Köszönettel tartozom továbbá mindazoknak, akik baráti támogatásukkal és ismereteik megosztásával segitették a terepmunkära valé felkészülésemet: Bagi Juditnak, Száva Borbálának és Brittig Verának, akik , szövetségünk" tagjaiként olyan sokszor segítségemre voltak; Somfai Kara Dávidnak, aki felhívta figyelmemet a sibék gazdag kultúrájára; Khabtagaeva Bayarmának és Kápolnás Olivérnek, akik magukis szeretett Uray-Kőhalmi Katalin tanárnőnk odaadó gondoskodásának köszönhetően csiszolták mandzsu nyelvismeretüket. Sohasem felejtem el a