Oldal 17 [17]
OCR
ELőszó ® 15 az egykori mandzsu Qing-dinasztia (1644-1911)? északnyugati hatarvégeire átvezényelt katonák leszármazottai — a mai Xinjiang Ujgur Autonom Tertilet vidékén élnek (lásd 1. sz. térkép). Az ő csoportjaik lélekszámra hiába képezik töredékét az északkeleten maradottaknak, ez utóbbiakkal szemben mind a mai napig megőrizték mandzsussibe nyelvüket és írásrendszerüket, valamint szokásaik jelentős részét (lásd 1-2. sz. fotók). 1-2. sz. fotók. Chabuchaeri sibe férfi és asszony hagyományos viseletben az 1980-as években. Reprodukció a fotós, An Su magántulajdonában lévő fotókról A fenti okok következtében a sibékre irányuló — és számomra hozzáférhető - munkák szinte kivétel nélkül a sibék áttelepített csoportjairól tudósítottak, figyelmen kívül hagyva az északkeleten maradt csoportokat. Mintha a társadalmi jelen megértéséhez csak az lenne a fontos, ami volt, és ami belőle megmaradt. Célkitűzésem így szinte magától adódott: ha tudni szeretném, hogy az egymástól elszakított sibék csoportjai hogyan is élnek valójában, akkor minél több általuk lakott területet be kell járnom, egyúttal kiválasztva azokat a közösségeket, ahol majd folytatni tervezem kutatásaimat. Az előkészületeket már 2009-ben megkezdtem, azt követően, hogy felvételt nyertem a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskola Néprajz- és Kulturális Antropológia Tudományok Programjába. Majd a rá következő évben a doktori program intézményes hátterével pályáztam meg a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat. Ennek elnyerése révén lehetőséget kaptam arra, hogy 2010 júliusa és novembere között öt hónapot töltsek el a Kínai Népköztársaságban, és mandzsu nyelvet tanuljak a Központi Nemzetiségi 2 Kina császári dinasztiáinak áttekintését a munkám 2. sz. mellékletében közölt időrendi táblázat segíti.
