Oldal 132 [132]
OCR
130 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői vétójoga ugyanis Nicosia mozgásterét az uniós döntéshozás befolyásolására is kiterjeszti. Általában véve ennek a limitált, de mégiscsak uniós szerepet biztosító befolyásnak köszönhetően más külső aktorok is érdeklődést tanúsítanak a görög ciprióta belpolitika iránt. A kötet által nem tárgyalt tényezők közül egyes térségbeli országok (Egyiptom, Izrael) mindenképpen ezen tényezők közé tartoznak. Utóbbiaknál fontosabb Oroszország, amely az előző évtizedekben folyamatosan megpróbált valamiféle jogi lehetőséget találni a szigeten történő fizikai jelenlét kieszközlésére, ennek hiányában azonban alternatív megoldásokat keresett. A politikai szférában ez hagyományosan az AKEL-hez kötődik, amellyel Moszkva hagyományosan szoros kapcsolatokat ápol. Bár ideológiai szempontból a DISY és a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország között jelentős eltérések mutatkoznak, Moszkva a 2013 és 2023 között hatalmon lévő Nikosz Anasztasziadesszel és kormányaival is szoros kapcsolatot tudott kialakítani. Ez a kapcsolat néhány esetben különösen kellemetlenné vált Nicosia számára, és elsősorban 2022. február után az orosz kapcsolatok tudatos szűkítését eredményezte (Orenstein & Kelemen 2017; Rettman 2018; Stamouli 2022). Noha a görög ciprióta belpolitika geostratégiai súlya javuló tendenciát mutat, ez kevés hatást gyakorol a török ciprióták politikai viszonyainak nemzetközi megítélésére. Bár az északi országrész politikai folyamatai befolyásolják a béketárgyalásokat, illetve a szigethez kapcsolódó energetikai folyamatokat, az elismerés hiánya továbbra is ellehetetleníti a Törökországtól független nemzetközi interakciókat. Ettől talán egyetlen eltérés azonosítható, mégpedig a török ciprióta vezetők vonatkozásában. A közösség mindenkori vezetője manapság már saját jogán vesz részt az ENSZ által kezdeményezett tárgyalásokon, illetve a konfliktushoz kötődő témákban egyfajta de facto nemzetközi legitimitást szerzett az északi országrész képviseletére. Ez a gyakorlati mozgásér ugyanakkor nem terjed ki a közösség egyéb képviselőire és általában véve a török ciprióták belpolitikai folyamataira. Emiatt az északon lezajló politikai változások a szigeten kívül jobbára csak Törökország és Görögország ingerküszöbét érik el, a Ciprussal kapcsolatos geostratégiai döntéseket pedig csak erősen korlátozottan tudják befolyásolni. A helyi gazdasági lehetőségek tekintetében hasonlóan korlátozott a külhatalmi érdeklődés. Ennek elsődleges oka az erőforrások hiánya, illetve a lehetséges profit limitáltsága, amelyek miatt a ciprusi gazdaság(ok)ban történő nemzetközi szerepvállalás csak néhány szereplőre és szektorra szorítkozik. Az északi országrészben természetesen Törökország a legfontosabb külső szereplő, befolyása szinte a gazdaság minden területére kiterjed. A Ciprusi Köztársaság által ellenőrzött területen a nemzetközi gazdasági szerepvállalás összetettebb, a
