Oldal 130 [130]
OCR
128 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői ebből következően - Ankarával ellentétben - a kitermelés mielőbbi beindításában érdekeltek. A kezdeti lelkesedést ugyanakkor a török magatartás, és általában véve a ciprusi konfliktus üzleti tevékenységet ellehetetlenítő hatásai nagyban aláásták. A vállalatok szintjén erre utal egyes kitermelési engedéllyel már rendelkező cégek távozási szándéka, akik manapság már nem a felfedezett gázmennyiség limitálsága, inkább a kitermelés akadályoztatása miatt bizonytalanodnak el (Orphanides 2015). Ennél problematikusabb, hogy az előző évtized gázvitái után az USA is taktikát változtatott, erre utal a korábbiakban tárgyalt EastMed gázvezeték támogatásának megvonása (Krasna 2022). Noha ezt Washington a zöldenergiai átmenet elősegítésével indokolta, egyértelmű, hogy az USA és Törökország egyébként is rögös viszonyrendszerének nem tenne jót a gázvezeték amerikai segítséggel történő kiépítése. Egyébként érdekes módon hasonló haszon- és veszteségszámítások befolyásolták az oroszok ciprusi gázüzlethez való viszonyulását is. A 7. táblázat az energiára vonatkozó összesítéséből jól láthatóan hiányzik Oroszország, ami azért különösen érdekes, mert a ciprusi gazdaságban kialakított megkülönböztetett pozíciókat felhasználva az orosz gázipari vállalatok egyébként jó eséllyel pályázhattak volna feltárási jogokra. Moszkva 2014-ig egyébként meg is próbált kisebb-nagyobb szerepet vállalni a ciprusi gázüzletben, tudatos távolmaradása csak ezután következett be. Ennek oka a Törökországon átvezető Török Áramlat gázvezeték megépítésének szükségessége volt, amely a nyugati szankciók következtében Moszkva számára vitális jelentőségűvé vált és jelentősen javított Ankara alkupozícióin. Moszkva - ismerve Törökország görög ciprióta gázfeltárásokhoz fűződő viszonyát - ezen a ponton választási kényszerbe került: vagy részt vállal a ciprusi gázüzletben, és ezzel maximalizálja ciprusi gazdasági befolyását, de kockáztatja a Törökországgal kapcsolatos terveit, vagy megvalósítja a Balkán irányába megálmodott déli gázkorridort, de feladja a sziget földgázüzletében adódó lehetőségeket. A ciprusi gázüzlet által biztosított egyébként is kétséges lehetőségek, illetve a Török Áramlat kiépítése közül Oroszország természetesen az utóbbit választotta, amely így a nyugati érdekszférán belül hagyta a ciprusi gáz kitermelésének lehetőségét, ugyanakkor végsősoron lehetővé tette a Török Áramlat kiépítését (Kacziba 2021). Míg az elhelyezkedés, a tengeri és légi határok, illetve az energetika jelentős hatást gyakoroltak a nemzetközi szereplők geostratégiai koncepcióira, addig az emberi tényezők jobbára csak Görögország és Törökország esetében számítottak döntésbefolyásoló tényezőnek. Bár Washingtonban a relatíve nagy befolyással rendelkező görög lobbi, Moszkvában pedig az ortodox , testvériség" politikai berögződései valamelyest hatást gyakorolnak a döntésekre, az emberi ténye
