OCR
KÖVETKEZTETÉSEK Az előző fejezetek során részletesen áttekintésre kerültek azok a tényezők, amelyek a Ciprussal, illetve az ott kialakult konfrontációval kapcsolatos külhatalmi stratégiák irányait befolyásolják. A felvázolt geopolitikai indikátorok egy meglehetősen heterogén összképet körvonalaztak: egyes adottságok minden elemzett hatalmi szereplő számára hangsúlyosnak bizonyultak, más tényezők ugyanakkor még Görögország és Törökország ingerküszöbét sem érték el, de legalábbis a stratégiai prioritásaik szintjéig nem jutottak el. Jelen kötet amellett érvel, hogy a ciprusi konfliktus kialakulása, formálódása és máig tartó rendezetlensége ok-okozati összefüggésben van ezekkel a heterogén jellemzőkkel, hiszen a sziget komplex stratégiai jellemzői egyszerre növelték és csökkentették Ciprus regionális jelentőségét. Ez a kettősség magyarázza a szigettel kapcsolatos hatalmi ambíciókat, egyúttal rávilágít arra, hogy ezek az ambíciók miért váltak fontosabbá a helyi közösségek akaratánál és érdekeinél. A geostratégiai szignifikancia és inszignifikancia tehát egyszerre befolyásolta a sziget történelmét, és hagyta rajta bélyegét a ciprusi konfliktus előző évtizedein. Utóbbiak részletesebb kifejtésével ez az utolsó, következtetések című fejezet foglalkozik. Megjegyzendő, hogy az elemzés ebben az esetben szükségszerűen szubjektív, ugyanakkor természetesen törekszik a lehető legobjektívabb konklúzió levonására. A kiindulópont ebben az esetben az, hogy Ciprus geostratégiai szempontból számottevő adottságai konfliktusgeneráló szerepet játszottak, míg a marginális tényezők lehetővé tették a helyi érdekek negligálását. A kettő elegye alakította ki a konfliktus nemzetközi vetületének dinamikáit, amelyek nem a konfliktus megoldását segítették elő, hanem a sziget de facto felosztását és a rendezetlenség fennmaradását okozták.