Seite 112 [112]
OCR
110 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői A relatív fejlődés a török gazdaság növekedésének, az Európai Unió aktívabb szerepvállalásának, illetve a demarkációs vonal megnyitásából következő aktívabb áruforgalomnak és turisztikai hozzájárulásnak volt köszönhető. A korszakban az EU a török és arab partnerek mellett a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerré vált, a vendéglátói ágazat bevételei megnövekedtek, az infrastruktúra fejlődött, a közszolgáltatások minősége javult, az északciprusi városok történelmi negyedeit felújították és revitalizálták. A fejlődés egyik számottevő következménye a gazdasági szerkezet átalakulása volt. Míg az 1977-1990 közötti időszakban a mezőgazdasági szektor a GDP atlag 14,8%át biztosította, addig 2000-—2018 közötti periódusban már csak átlag 6,6-ot (DEVPLAN 2020). A változás ebben az esetben is a tercier szektor növekedésének tudható be: 2007-ben már a szolgáltatások adták az észak-ciprusi GDP 69%-ät, a szekunder szektor pedig a 22%-ät. A deli orszägreszhez hasonlöan a szolgálatói szektor növekedésében itt is fajsúlyos szerepet játszott a turizmus, ezentúl jelentős tőkebehozatalt az arab és afrikai hallgatókra támaszkodó felsőoktatási szektor, illetve a török befektetőket vonzó ingatlanpiac produkált. Noha a növekedés több évtizedes lemaradást tudott ledolgozni, a fejlődésbeli mutatókon jelentősen javítottak a török forrású segélyek és hitelek. Utóbbiak súlyos eladósodáshoz vezettek, 2015-ben az »ECTK” GDP arányos államadósâga mär 173,1% volt (Ekici 2019). A görög gazdasági válság vészterhes időszakait idéző arány 6590-a ráadásul devizából származott, ami a török líra értékcsökkenésével párhuzamosan emelte az államadósság aktuális mértékét (Uo.). A járadékgazdaság szabályszerűségeinek megfelelően a török ciprióta kormányok természetesen Ankara gazdasági védőernyőjének tudatában vették fel ezeket a hiteleket, a biztos pénzügyi hozzájárulás évtizedeinek azonban a koronavírus válság, illetve Törökország állandósuló gazdasági problémái véget vethetnek. Ennek jeleként az északi országrész 2010-től jellemző gazdasági stagnálása a 2020-as évek elejére konzerválódott, a pandémia alatti határzárlatok, a turisták elmaradása, illetve a magasba törő infláció pedig jóeséllyel recesszióba fordíthatják a török ciprióta gazdaságot. Szociális viszonyok Rendezetlen konfliktusok esetén természetszerű, hogy a konfrontáció hátrányosan befolyásolja a gazdasági teljesítőképességet és a szociális viszonyokat. Ciprus esetében ez a befolyás szintén megmutatkozik, hatása ugyanakkor ma már korlátozott. A déli országrészben a konfliktus főként az 1970-es évek végéig
