Oldal 107 [107]
OCR
A KONFLIKTUS GEOSTRATÉGIAI ÖSSZETEVŐI: STRUKTURÁLIS TÉNYEZŐK 105 2013). Bár nemzetközi összehasonlításban más országok (például Luxemburg, Málta, Írország) is rendelkeztek hasonló aránytalanságokkal, Ciprus esetében a sérülékenységet nagyban fokozta a bankok kockázatelemzéseinek rugalmassága, a fedezet nélküli hitelek kibocsátása, illetve a kétes eredetű betétek felhalmozódása. A 2010-es évek elején utóbbiak mellett a ciprusi bankok görögországi kötvényvásárlásai jelentettek jelentős kockázatot. Az ország két legnagyobb bankjának számító Bank of Cyprus és Laiki Bank még a görög gazdasági válság legnehezebb éveiben is milliárdos nagyságrendben vásárolt görög államkötvényeket, amely a Görögországnak biztosított európai adósságleírások után közel 4.5 milliárd euró veszteséget eredményezett (Botos 2013). A 2011-es nominális GDP negyedének megfelelő összeg elvesztése önmagában is a bankszektor öszszeomlását okozta volna, a déli országrész strukturális visszáságai (túlméretezett közszféra, magas költségvetési kiadások, szürkegazdaság, ingatlanbuborék) azonban felerősítették a problémákat és 2012-re egy kiterjedt gazdasági válságot idéztek elő. A válságból való kilábalásra biztosított 10 milliárd eurós európai segélycsomag tudatosan próbált a szolgálatói szektor túlterjeszkedésére és általában véve ciprusi gazdaság strukturális problémáira reflektálni. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap a segélycsomag folyósításáért cserébe komoly reformokat várt el, ezek a bankrendszer megregulázása, a közszféra méretének csökkentése és a szürkegazdaság felszámolása mellett természetesen az offshore lehetőségek felszámolását is követelték. A gazdasági racionalitás mellett a reformokat Oroszország ciprusi térnyerése is motiválta, hiszen a válságot megelőző időszakban főként az offshore ügyletek tekintetében egyértelmű volt az orosz üzletemberek extenzív expanziója. Ennek mértékét jelzi, hogy 2010-2020 között az oroszországi külföldi működőtőke-beruházásokban (FDI) Ciprus vezető szerepet szerzett, részesedése a mintavételi időszakban 29 és 37906 között mozgott (Central Bank of Russia 2021). A kis szigetországot természetesen nem a görög ciprióta vállalatok beruházásai emelték a legnagyobb oroszországi befektetők sorába, sokkal inkább az orosz bankbetétesek Cipruson átforgatott vagyonai. A helyzetet rendezendő, a Trojka által biztosított 10--7 milliärd eurös” mentöcsomag mär kifejezetten ügyelt arra, hogy a reformok az offshore üzleteket is érintsék, illetve ellehetetlenítsék. A közös tehervállalás, illetve a szektor megregulázása érdekében a ciprusi képviselőház uniós nyomásra végül elfogadta a 100 000 euró feletti bankbetétek 37 A segélycsomagból 9 milliárdot az EU, 1 milliárdot pedig a Nemzetközi Valutaalap biztosított, a maradék 7 milliárd euró Ciprusnak saját forrásokból kellett előteremtenie.
