Oldal 104 [104]
OCR
102 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői sikeres program bizonyos időszakokban (pl. Mehmet Ali Talat elnöki periódusa 2005-2010 között vagy Mustafa Akinci elnöksége idején 2015-2020 között) kiegészül a ciprusi konfliktus rendezésére vonatkozó valós igényekkel. Ezekben az időszakokban ugyan fennmaradt a különállást hangsúlyozó külpolitikai retorika, ugyanakkor aktív és tettre kész lépések történtek a sziget újraegyesítésével kapcsolatban. Utóbbiakat nagyban korlátozza, hogy a legszorosabb külkapcsolati viszony természetesen Törökországgal alakult ki, amely a belpolitikai és gazdasági folyamatok mellett az , ÉCTK" külpolitikai mozgásterét is befolyásolja. Ankara észak-ciprusi politikai jelenlétének legfontosabb érdekérvényesítő szervei a Leíkosában működő török nagykövetség, valamint az 1997-ben létrejött úgynevezett Társulási Tanács. Utóbbiak politikai szerepvállalásának és befolyásának az országrészben állomásozó 30-40 ezer török katona ad nyomatékot, amely a török ciprióták védelmének biztosítása mellett természetesen a török érdekérvényesítést is segíti. A politikai pártok közül hagyományosan az UBP tekinthető a török (geo)politikai érdekek észak-ciprusi képviselőjének, a baloldali és centrum kormányzatok kapcsolata Ankarával általában kritikusabb időszakokat eredményez. A török ciprióták nemzetközi kapcsolatainak egyéb viszonylatait természetesen jelentősen korlátozza az elismertség hiánya. Ez ugyanakkor manapság már korántsem jelent teljes izoláltságot, Észak-Ciprus politikai és gazdasági interakciói a 21. században egyértelműen frekventáltabbá és széleskörűbbé váltak. Az országrész megfigyelő státuszt kapott az Iszlám Konferencia Szervezetében (OIC), a nyugat-azsiai Gazdasági Együttműködés Szervezetében (ECO), valamint a Nemzetközi Vöröskereszt és a Nemzetközi Vörös Félhold Mozgalomban (ICRO). Bár a Ciprusi Köztársaság európai uniós csatlakozása óta az északi országrészben szüneteltetik az acquis communautaire (közös vívmányok) bevezetését és használatát, azonban a török ciprióta közösség többször is részesült uniós támogatásokból. A multilaterális szerveződések mellett a bilaterális kapcsolatok tekintetében is pozitív változás érzékelhető. A Ciprusi Köztársaságban vagy Törökországban fenntartott nagykövetségeiken keresztül több állam de facto konzuli szolgáltatásokat biztosít az északi országrészben, míg az , ÉCTK" Törökországon kívül még 20 országban tart fenn reprezentatív irodákat, köztük Budapesten is. Ezek a képviseletek jelzik, hogy a török ciprióta kormányzatok , külpolitikája" a béketárgyalások intenzitásától függetlenül ällandösitotta az „ECTK” nemzetközi legitimäläsät, illetve a ket országrész különállásának elismertetését célzó stratégiát.
