Oldal 83 [83]
OCR
A KONFLIKTUS GEOSTRATÉGIAI ÖSSZETEVŐI: EMBERI TÉNYEZŐK 2020 januárjában egy szokványos narratívától eltérő esszé jelent meg a Cyprus Mail hasábjain (Panayiotides 2020). Az írás szokatlan módon a ciprusi konfliktusban elkövetett görög ciprióta hibákra koncentrált, elsősorban Makariosz elnök azon ballépéseire, amelyek lehetővé tették a sziget megosztottságának kialakulását. Az esszé tételesen áttekintette a konfliktus legfontosabb történelmi fordulópontjait és ismertette Makariosz azokkal kapcsolatos reakcióit. A szerző egyik legfontosabb konklúziója az volt, hogy a ciprusi tragédia legfőbb okozója a , karizmatikus, de destruktív" elnök, aki kompromisszumképtelenségével minden esetben az eszkaláció, nem pedig a megoldás irányába kormányozta az eseményeket. Az írás szerint Makariosz túlzott önbizalma a britek, a török ciprióták, az amerikaiak és a görögök viszonylatában is károsnak bizonyult: , (elz az önbizalom [ugyanis az elnököt] rendszeresen arra késztette, hogy túlbecsülje képességeit a problémák megoldására és Ciprus politikai jövőjének befolyásolására" (Uo.). A szerző meglátása szerint ugyanezen túlzott önbizalom az egyéni döntéshozó politikai hibáit ellensúlyozó fékek és ellensúlyok rendszerének működését is ellehetetlenítette, és lehetővé tette, hogy Ciprus politikai ügyeiben közel 30 évig az alapvetően hibás politikai ítélőképességgel rendelkező Makariosz mondja ki az utolsó szót (Uo.). Ennek az eredménye az egyre komplexebbé váló ciprusi konfliktus lett, amelynek kialakulásában és elmélyülésében a külső hatalmi tényezők szerepvállalása mellett Makariosz egója is döntő szerepet játszott. Noha az imént idézett esszé sarkalatos véleménye vitatható, kétségtelen, hogy a konfliktusok kialakulásában és folyamatában megkerülhetetlen szerepet játszanak az emberi tényezők. Ezek a tényezők a geopolitika szintjén is számottevő jelentőséggel bírnak, hiszen egy földrajzi tér demográfiai jellemzői vagy döntéshozói körülményei meghatározzák a velük szemben kialakított geostratégiai orientációk irányait. Ugyanez vonatkozik a ciprusi konfliktusra is, a szigetért való versenyfutást ugyanis nemcsak fizikai és természeti indikátorok befolyásolták, de egyes demográfiai és etnográfiai adottságok is. A sziget
