Oldal 71 [71]
OCR
A KONFLIKTUS GEOSTRATÉGIAI ÖSSZETEVŐI: TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK 69 Élelmiszer és ásványkincsek Mivel a mezőgazdaságot befolyásoló fizikai tényezők és adottságok a korábbiakban már áttekintésre kerültek, ezért ehelyütt inkább az élelmiszerellátottság stratégiai jellemzői kerülnek rövid áttekintésre. A vízhiány mellett a kelet-mediterrán régió egyik legsúlyosabb problémája az extenzív élelmiszerbehozatal, ami egyrészt következik a klimatikai adottságokból, másrészt pedig a tudatosan alkalmazott virtuális vízkereskedelemből.?" A nagyarányú import következtében a térség államai érzékenyek a világpiaci árak változásaira, egy hirtelen emelkedés nemcsak társadalmi elégedetlenséghez és politikai válságok kialakulásához, de drasztikus esetben élelmiszerhiányhoz is vezethet.? Cipruson a térségbeli államokhoz képest kiegyensúlyozottabb az élelmiszerellátottság (5. ábra), azonban a behozatal aránya így is elmarad az ideálisnak tekinthető kereskedelmi mérlegtől. Különösen igaz ez az északi országrészben, ahol elismertség hiányában Törökországnak vitális jelentősége és szerepe van az élelmiszerellátásban. A szigeten ugyanakkor nem is elsősorban a behozatali arányok jelentenek problémát - tekintettel arra, hogy egyébként szerény méretű és könnyen ellátható a felvevőpiac -, inkább az árak, amelyek a szállítási költségek miatt ideális esetben is magasnak tekinthetők. A stratégiai jellemzők vizsgálatakor érdemes rámutatni arra, hogy a jövőben az élelmiszerellátottság — a vízhiányhoz hasonlóan - prognosztizálhatóan komolyabb kihívásokat fog eredményezni. A szélsőségesebb időjárási körülmények intenzívebbé válása, a mezőgazdasági termőterületek és az élelmiszertermelési lehetőségek csökkenése a kelet-mediterrán régió más államai mellett Cipruson is gondokat fog okozni, illetve jó eséllyel növeli az árakat és a behozatali szükségletet. * Az eljárás egy adott (kész)termék megvásárlásával csökkenti a hazai vízfogyasztást, azaz az árucikk létrehozásához szükséges vizet nem használja fel. 2 Ebben a vonatkozásban a szakirodalom klasszikus példája a 2010-ben bekövetkező aszályos időszak, ami óriási vetésterületeket pusztított el olyan jelentős gabonaexportőröknél, mint Oroszország, Kína vagy Ukrajna. A kialakult helyzet a leghátrányosabban ugyanakkor nem ezeket az országokat érintette, hanem azokat a kelet-mediterrán és közel-keleti államokat, amelyek az exportmennyiség jelentős csökkenése és a kereslet növekedése miatt extrém áremelkedéssel, valamint társadalmi elégedetlenséggel néztek szembe. Bár az Arab-tavasznak nevezett eseménysorozat kialakulásához egyéb összetevőkre is szükség volt, az élelmiszerárak drasztikus emelkedése mindenképpen kiegészítette a társadalmi elégedetlenség egyébként is többtényezős összetevőit (N. Rózsa 2015).
