Oldal 70 [70]
OCR
68 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői dern történelem egy kritikus időszakában, így nem meglepő, hogy Ciprus is biztató időszak előtt áll" (Office of the Vice President 2014). Noha szembetűnő a két idézet közötti stílusbeli eltérés, ennél fontosabb az USA hozzáállását átalakító vezérelvek feltárása. Ezek közül talán a legfeltűnőbb, hogy a két idézet közötti időszakban a szubjektív tényezők (döntéshozó véleménye) mellett a geostratégiai orientációt befolyásoló objektív tényezők is átalakultak. 1964 és 2014 között jelentős eltérés, hogy míg az első esetben az USA Ciprussal kapcsolatos geostratégiai érdekeit elsősorban politikai és védelmi (azaz hidegháborús) megfontolások vezérelték, addig 2014-ben megjelent egy fajsúlyosnak tekinthető és addig szinte teljesen hiányzó gazdasági szál. Ez a gazdasági indikátor a tenger alatt felfedezett földgázmezőkhöz kapcsolódik, amelyet a Ciprusi Köztársaság - részben amerikai cégek segítségével -— a 2010-es évek legelejétől kezdett feltárni. A földgázvagyon eredményeként Ciprus geostratégiai értéke megnőtt, és többek között az USA is megpróbálta az ezáltal biztosított új lehetőségeket kihasználni. Bár ez a fölgázmezőkhöz köthető területi viták, illetve a törökök ellenkezése és harciassága miatt egyelőre nem sikerült, a nyersanyagok puszta létének detektálása elegendő volt a szigethez kapcsolódó geostratégiai orientációk átalakulásához. Utóbbiakból kivehető, hogy a természeti erőforrások léte vagy hiánya nagyban befolyásolja a geopolitikai szereplővel szemben kialakított geostratégiai orientációkat. Ciprus stratégiai tényezőinek vizsgálatakor emiatt elengedhetetlen a természeti erőforrások által biztosított előnyök és hátrányok ismertetése. A kérdéskörrel kapcsolatban ismételten egy ellentmondásos kép körvonalazható, hiszen a jelentősebb mennyiségben fellelhető energiaforrások és ásványkincsek korántsem ellensúlyozták a hiánytermékek széleskörű behozatalát, illetve az importfüggőség politikai és gazdasági kockázatait. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a ciprusi kereskedelmi mérleg hagyományosan deficittel zárt (CEIC DATA 2022), ami egyrészt jelentősen korlátozta a fejlődési lehetőségeket, másrészt viszont jelezte a sziget külső kiszolgáltatottságát. A védelmi képességek hiányából következően ez a kiszolgáltatottság egyébként a jelentősebb mennyiségben fellelhető erőforrások (pl. réz) esetében is kihívásokat jelentett, hiszen a kitermelést általában jóval fajsúlyosabb regionális hatalmak vonták ellenőrzésük alá, ebből következően az abból adódó lehetőségeket is ők használták ki. Bár a 21. századra a ciprusi közösségek mozgástere jelentősen javult, az északi országrész török okkupációja, valamint a több mint egy évtizede húzódó földgázvita továbbra is korlátozza a helyi érdekérvényesítési lehetőségeket és a sziget adottságainak kihasználását.
