Page 62 [62]
OCR
60 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői ben zajló kereskedelemben, illetve hajóforgalomban a sziget az ókortól kezdve fajsúlyos szerepet játszott. A tengeri közlekedéshez kapcsolódó előnyök a 21. századra kiegészültek a tenger alatt található természeti kincsek kiaknázási lehetőségével, amely azonban új területi vitákat generált. A konfliktus ebben az esetben a nemzeti ellenőrzésű felségvizek, illetve a kizárólagos gazdasági övezetek" hovatartozásához kapcsolódik. A felségvíznek vagy parti tengernek (territorial sea vagy territorial waters) nevezett terület az ENSZ tengerjogi egyezményei (UNCLOS) alapján a tengerparttól 12 tengeri mérföldes kiterjedésig húzódik, a 2. ábrán ezt a területet a partmenti sáv jelzi. Az UNCLOS szabályozásai szerint ez a terület a part menti állam szuverén területét képezi, Ciprus a parti zóna mintegy 14 000 km--es felületet fed le (Flanders Marine Institute 2019). Vitát generál ugyanakkor, hogy az , ÉCTK" állami létének egyoldalú meghatározásakor nemcsak a szárazföldi területekre, de az azzal határos tengerfelületekre is igényt formált. A vita jogi és politikai vonatkozásai mellett gyakorlati következményekkel is jár, és nagyban befolyásolja a ciprusi közösségek kereskedelmi lehetőségeit. Görög ciprióta viszonylatban Törökország és az „ECTK” hozzäällása tekinthető korlátozó tényezőnek, hiszen 1963 óta mindkettö illegitimnek tekinti a Ciprusi Köztársaság kontinuitását. Ez természetesen hatást gyakorol a kétoldalú kereskedelemre, mivel az állami lét kifogásolása kizárja egy el nem ismert entitás felségvizeire vonatkozó szabályozások elfogadását. Ugyanez a helyzet a török ciprióták esetében is, ebben a vonatkozásban ugyanakkor nemcsak a görög ciprióták és Görögország magatartása jelent akadályt, hanem az 5, ÉCTK? állami létének nemzetközi elutasítása is. Az elismerés hiánya korlátozza az északi országrész és más államok interakcióit, ellehetetleníti az észak-ciprusi kikötők legális és a nemzetközi jogi normáknak megfelelő használatát. A tengerfelületek másik problematikus területe a kizárólagos gazdasági övezettekhez kapcsolódik. Az UNCLOS szabályozása szerint a kizárólagos gazdasági övezet a tengerparttól (pontosabban az apályvonaltól) számított 200 tengeri mérföldes kiterjedésig terjed, ebben a sávban a partmenti állam kizárólagos joggal rendelkezik a természeti kincsek kiaknázása terén. Fenti megfogalmazás elviekben rendkívül előnyös helyzetet biztosít a sziget számára: az UNCLOS szabályozásai alapján Ciprus kizárólagos gazdasági övezetei körülbelül 98 000 km7-es sávot fednének le, ami a felségvizekkel kiegészülve mintegy 112 000 km’-nyi tengerfelület ellenőrzését biztosítaná (Flanders Marine Institute 2019). A jelentős versenyelőny kihasználását azonban ebben az esetben is akadályozzák az , ÉCTK ; illetve Törökország követelései (2. ábra). Törökország követeléseiY Exclusive Economic Zones - EEZ
