Oldal 60 [60]
OCR
58 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői °C-kal emelkedhet, ami effektiv vizstratégia hiänyäban elsivatagosodäshoz és teljes mezőgazdasági importfüggőséghez vezethet (Ihe World Bank 2022b). Ciprus legszárazabb, központi részei már a közeljövőben megtapasztalhatják a felmelegedés negatív következményeit, ezeken a területeken a hagyományosan inkább júliusra és augusztusra korlátozódó extrém hőhullámok időszakai 2030 környékére meghosszabbodnak, a század közepére pedig a négy hónapot is meghaladhatják (Mason g Bryant 2017). A hőhullámok melléktermékeként a legújabb kutatások a járványos megbetegedések számának növekedését is prognosztizálják, például az átalakuló klíma okán megjelenő új moszkitó és rovar fajok és az általuk hordozott betegségek (malária, dengue-láz, nyugatnílusi láz) okán (Agapiou 2022). Az előrejelzések szerint a hőmérséklet emelkedése a csapadék mennyiségét is befolyásolja, átlagos volumenét csökkenti, a téli időszakban jellemzőbbé teszi az intenzív és nagy mennyiségű esővel járó zivatarokat. Az elmúlt évek trendjei alátámasztják ezeket az előrejelzéseket. A 20. század során a csapadékmenynyiség 17%-kal csôkkent, mig a vizfelhasznäläs csak 1991-2005 kôzôtt 102%-kal növekedett" (Sofroniou g Bishop 2014). A vízfogyasztás emelkedése talán a hőmérséklet növekedésénél is súlyosabb probléma, hiszen a csapadékcsökkenés, a fokozottabb párolgás, valamint a víztartó rétegek tengervízzel történő szennyeződése nem teszik lehetővé a természetes vízbázis megújulását. Ennek következtében az Európai Unióban ma Ciprus rendelkezik az egyik legsúlyosabb vizdeficittel (Eurostat 2020c). A vízhiánnyal kapcsolatos problémákat az előző évtizedben több megoldási alternatíva próbálta orvosolni. A déli oldal először tankerhajókkal próbált édesvizet importálni, később a jóval effektívebb szennyvíztisztitással és sótalanító üzemek létesítésével próbálkozott (WBL 2010). Az északi oldalon politikai motivációk miatt elsősorban a törökországi vízimportra támaszkodnak. Ankara először tankerhajókkal és tengeren vontatott vízballonokkal próbált vizet biztosítani, utóbbiak mérsékelt hatékonysága miatt 2015-ben pedig állandó vízvezeték létesült a törökországi Alaköprü és az észak-ciprusi víztározók között (Gungor 2016). Ezek a beruházások bár csökkentik a környezeti változások lehetséges következményeit, ugyanakkor fenntartható fogyasztás kialakítása és a megújuló energiaforrások bevezetése nélkül csak átmeneti megoldást jelentenek (Glied 2020). 16 36,3 milliö m3-röl 73,3 milliö m?-re.
