Oldal 59 [59]
OCR
A KONFLIKTUS GEOSTRATÉGIAI ÖSSZETEVŐI: FIZIKAI TÉNYEZŐK 57 Az előzőekben ismertetett klimatikai viszonyok a ciprusi konfliktus kialakulásában kevésbé játszottak szerepet, jelentőségük azonban az emberi tevékenység hatására bekövetkező változások következtében egyre inkább felértékelődik. A szigeten végbemenő változások hatásait érdemes kettéválasztani, és a ciprusi konfliktushoz köthető átalakulásoktól elválasztani az emberi tevékenység hatására bekövetkező környezeti változások következményeit. Előbbiekkel kezdve megállapítható, hogy az 1974 óta tartó kettéosztottság mélyreható változásokat eredményezett: a 2003 áprilisáig átjárhatatlan demarkációs vonal családokat és közösségeket szakított ketté, megtörte a természetes fejlődési irányokat, átalakította a demográfiai viszonyokat. A kettéosztottság egy rendezetlen állapotot hozott létre, ami a növekedést folyamatosan korlátozza, a bevételeket redukálja, a felesleges kiadásokat fokozza, és általánosságban véve lehetőségeihez képest alulteljesítő gazdasági teljesítményt eredményez. A helyzetről sokat elárulnak Mullen és munkatársainak (2014) számításai. A szerzők kalkulációja szerint a megosztottság fennmaradása a sziget jövendőbeli GDP növekedését jelentősen visszafogja: míg újraegyesítés nélkül 2035-re 25 milliárd USD nominális összérték prognosztizálható", addig reunifikáció esetén 45 milliárd USD valószínűsíthető (Mullen et al. 2014). Utóbbiak értelmezését a 2012-es adatok segítik, ebben az évben a teljes sziget GDP-jének nominális értéke 20 milliárd USD körül mozgott (Uo.). A gazdasági helyzeten túl a konfliktus természetesen a politikai rendszert is aktívan befolyásolja, a kül- és belpolitikai döntéshozatalban, illetve a választásokon központi szerepet játszanak a konfliktusban képviselt álláspontok. A folyamatosan napirenden lévő vitás kérdések elvonják a közvélemény és a döntéshozók figyelmét az egyéb, sok esetben jóval fajsúlyosabb, strukturális jelentőségű problémákról. Az évtizedek óta fennálló rendezetlenség és a konfliktus miatt bekövetkező változások azért különösen veszélyesek, mert ezek a jövőben kiegészülnek egyes környezeti tényezők negatív hatásaival (Glied 2019). Prognosztizációk szerint Ciprus stabil politikai és gazdasági háttérrel sem tartozna a globális környezeti károkozás következtében bekövetkező változások (átmeneti) nyertesei közé, a konfliktus és jogi rendezetlenség ezen a helyzeten pedig csak tovább ront. Áttekintve a lehetséges problémákat, Cipruson az általános felmelegedés hatásai, illetve a vízhiány okozhat komoly kihívásokat. A Világbank számításai szerint a 21. század utolsó harmadára a szigeten mért átlaghőmérséklet a 3-4 5 Megjegyzendő, hogy a számítás 2014-ben történt, és a ciprusi gazdasági válság után meglehetősen pesszimista jövőképet körvonalazott. A 2035-re számított nominális GDP-re vonatkozó prognosztizációt a Ciprusi Köztársaság már 2020-ben elérte (25,01 milliárd USD), 2021-ben pedig meghaladta (28,41 milliárd USD).
