Oldal 57 [57]
OCR
A KONFLIKTUS GEOSTRATÉGIAI ÖSSZETEVŐI: FIZIKAI TÉNYEZŐK 55 Földfelszíni adottságok A kiterjedéssel és az elhelyezkedéssel kapcsolatos részletek megtárgyalása után, szükségszerű a sziget földfelszíni adottságaira is kitérni. Noha ezek a kapacitások szintén meghatározók, az ebből következő előnyök ritkán lépnek túl a helyi érdekeltségen. Ciprus az ázsiai talapzat része, területe észak-déli irányban négy nagyobb tájegységre osztható. Az északi partvidék mentén húzódik a Kirénia-hegylánc, amelynek teljes területe az , ÉCTK" ellenőrzése alatt áll, legmagasabb pontja az 1024 méter magas Mount Selvili. A hegylánctól délre terül el a Mezaoria-síkság, a sziget egyetlen nagyobb kiterjedésű síkvidéke. A síkság természetes vízellátottságban különösen fontos szerepet játszik a mintegy 3000 km? területű Iróodosz-hegység, illetve az ott található vízforrások (Probáld 2011). A hegység teljes területe a Ciprusi Köztársaság fennhatósága alá tartozik, habár az 1952 m magas Olimbosz-hegy csúcsa, a sziget legmagasabb pontja, britek ellenőrzés alatt áll és a régió egyik legfontosabb radarállomásának biztosít helyszínt. A negyedik tájegység a szigetet körülvevő partvidék, ami többségében hegysorokkal tagolt, nagyobb kiterjedésű síkságok csak Akrotíri, Larnaka, Famaguszta és Morfou (Güzelyurt) térségében találhatók. A partvonal hossza összességében véve 772 km, ebből a török cipriôtäk 404 km-t (52%), a görög ciprióták 296 km-t (3890), míg a brit bázisterületek 72 km-t (10%) ellenőriznek (Constantinides 2002). A száraz adatok gyakorlati jelentősége számottevő, hiszen azok jelentős hatást gyakoroltak a sziget gazdasági fejlődésére, illetve meghatározták a konfliktusföldrajz kereteit is. A hegységek az előző évszázadokban helyileg hasznosítható ásványkincseket biztosítottak, a kitermelhető rezet, aranyat, ezüstöt, azbesztet, piritet és márványt azonban napjainkra már többségében kiaknázták. A hegységekben található erdőségek az építőiparban és az ércolvasztásban játszottak fontos szerepet, utóbbiak felvevőigényének és az egyre jellemzőbb erdőtüzeknek köszönhetően a sziget erdőállománya jelentősen csökkent, nagyobb kiterjedésben ma már inkább csak a Tróodosz-hegységben találhatók (Probáld 2011). A domborzat természetesen a mezőgazdaság fejlődését is befolyásolta. A nagy kiterjedésű és síkfekvésű termőterületek hiánya a mezőgazdasági lehetőségeket erősen korlátozta, azt az állattenyésztés, halászat és a szárazságot jól tűrő, mediterrán típusú növénytermesztés irányába orientálta. A legfontosabb gabonaterm6 terület a Mezaoria-siksäg, területének 90%-a jelenleg az „ECTK” ellenőrzése alá tartozik. A partvidékeken továbbá elterjedtek a zöldségkerté
