Seite 51 [51]
OCR
A GEOSTRATÉGIA ELMÉLETI ÖSSZEFÜGGÉSEI 49 számára mely geostratégiai tényezők bírtak vonzerővel: az ideális elhelyezkedésen vagy a történelmi-demográfiai összetevőkön túl milyen adottságok váltak részeivé a beavatkozó hatalmak stratégiai érdekeinek. Végezetül, az elemzés legfontosabb célja a ciprusi konfliktus nemzetközi összetevőinek meghatározása és annak feltárása, hogy a geostratégia összetevők milyen és mekkora szerepet játszottak a konfliktus kialakulásában és fennmaradásában. Ezek az összefüggések a következtetések részben kerülnek kifejtésre. A részletek kifejtése előtt szükséges néhány technikai kérdésre is kitérni. Az elemzés a továbbiakban az 1. táblázat általános keretrendszerét használja és részletesen tárgyalja a szigettel kapcsolatos geostratégiai koncepciókat befolyásoló fizikai tényezőket, természeti erőforrásokat, illetve az emberi és strukturális tényezőket. A Dias Mendes (2005) és Szilágyi (2018) által meghatározott általános elemzési keretrendszerből tehát kikerültek azok tényezők, amelyek a ciprusi konfliktus szempontjából irrelevánsak (pl. növényzet, űrtér stb.). A téma kapcsán hangsúlyos és a továbbiakban részletesen vizsgált faktorokat az 1. táblázat dőlten szedett kiemelései jelzik. Fontos megjegyezni, hogy ugyan néhány tényező kimarad a vizsgálatból, bizonyos közlekedési, kommunikációs vagy technológiai kérdések a fizikai és strukturális tényezők tárgyalásakor említésre kerülnek. Ugyanez a helyzet a konfliktus külső komponenseivel. Noha az elemzés kifejezetten a geostratégia belső összetevőire koncentrál, a vizsgálat bizonyos esetekben kitér az azokat befolyásoló nemzetközi körülményekre is.
