OCR
48 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői Közlekedési-kommunikációs Szállítási rendszer tényezők Hírközlési rendszer Technológiai tényezők Strukturális tényezők Politikai viszonyok Gazdasági szerkezet Szociális viszonyok Katonai erő Egyéb tényezők Forrás: Szilágyi 2018, 317; Dias Mendes 2005, 222. A következő fejezetek a dőlttel kiemelt tényezőket vizsgálják. Az 1. táblázatban szereplő geostratégiai tényezők tulajdonképpen geopolitikai indikátoroknak tekinthetők, amelyek kiemelik egy térség vagy nemzetközi aktor geostratégiai szempontból hangsúlyosnak tekinthető szubjektív és objektív komponenseit. Érzékelhetően ezen a ponton nehéz kettéválasztani a geopolitikát és a geostratégiát, Szilágyi (2018, 327) tehát joggal nevezi a táblázat összetevőit , geopolitikai/geostratégiai tényezőknek". Jelen monográfia a kettő közül inkább a geostratégiai tényezők terminust hasznosítja, hiszen az elemzés arra keresi a választ, hogy egy konfliktus külső beavatkozóinak geostratégiai orientációit milyen (geopolitikai) összetevők befolyásolták. A célkitűzésből szintén kitűnhet, hogy az 1. táblázat az 1. ábrán felvázolt belső komponensekhez illeszkedik. Körvonalazza azokat az objektív (például kiterjedés, földfelszín) és szubjektív tényezőket (például politikai és szociális viszonyok), amelyek alapján egy geopolitikai szereplő a stratégiai orientációit kialakítja, illetve amelyek alapján mások kialakítják a vele szemben relevánsnak ítélt orientációkat. A kötet a továbbiakban az 1. táblázat általános keretrendszeréből kiindulva próbálja meghatározni a ciprusi konfliktus geostratégiai összetevőit. Az elemzés azon a feltételezésen alapul, hogy a konfliktusba történő külhatalmi beavatkozást a sziget geostratégiai tényezői (vagy másnéven geopolitikai adottságai) befolyásolják. Ezek tulajdonképpen a konfliktus nemzetközi összetevőiként funkcionálnak, hiszen meghatározzák Görögország, Törökország, az Egyesült Királyság, az USA és Oroszország Ciprussal kapcsolatos stratégiai döntéseinek összefüggéseit, illetve az egyes geostratégiai koncepciók közötti érdekütközéseket és feszültségeket. A továbbiakban a kötet azt próbálja feltárni, hogy a létrejövő heterogén geostratégiai mátrixban az egyes nemzetközi szereplők milyen stratégiai értékkel ruházták fel a szigetet, illetve az ott található konfliktust. Melyek voltak azok a szereplők, amelyek geostratégiai prioritásként kezelték ciprusi pozícióik erősítését, és melyek azok, amelyek alapvetően perifériaként tekintettek a szigetre. Szintén fontos lesz azonosítani, hogy az egyes szereplők