Oldal 46 [46]
OCR
44 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői érdek szempontjából a legfontosabbnak ítélt nemzetközi tényezők, a végén pedig a kevésbé értékesnek bizonyuló komponensek helyezkednek el. Fentiek gyakorlati megnyilvánulását számtalan példával lehetne illusztrálni. Ezek közül az egyik legtalálóbb kétségkívül az USA ruandai népirtás (1994) kapcsán kialakított stratégiája, amely Washington globális elsőbbsége, a humanitárius intervenció lehetősége, illetve az amerikai hadsereg egyértelmű erőfölénye ellenére elutasította a civilek megvédésére kezdeményezett beavatkozás lehetőségét. Noha a CIA már 1993-ban figyelmeztetett egy körülbelül 500 000 halálos áldozattal járó népirtás lehetőségére, Washington mind a konfliktus előtt, mind pedig az alatt elutasította a közvetlen amerikai részvétellel zajló intervenciót, sőt az eseményekkel kapcsolatban sokáig vonakodott a népirtás kifejezést használni (Power 2003). Az azóta nyilvánosságra kerülő dokumentumokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a ruandai konfliktussal kapcsolatos amerikai stratégia a lehetséges beavatkozás belső és a külső tényezőinek értékelése okán választotta a távolmaradás alternatíváját. A belső kontextust , a kis közép-afrikai ország ásványkincseinek vagy stratégiai értékének hiánya", illetve ezzel párhuzamosan az USA szomáliai beavatkozásának tanulságai (1992-1993) alakitottak, amelynek kudarca után a további népszerűségvesztéstől tartó Clinton-adminisztráció a ruandai intervenciót belpolitikai szempontból nem tartotta célszerűnek (Caroll 2004). A külső kontextust az USA balkáni szerepvállalása befolyásolta, amelyet Washington a NATO-bővítéssel kapcsolatos közép-európai tervek okán Ruandánál fontosabbnak értékelt (Harsch g Headley 2015). A belső és a külső körülmények értékeléseit Clinton elnök 1994 áprilisában kiadott 25. számú elnöki direktívája" (PDD-25) tette hivatalos stratégiává, amely megtiltotta a szerepvállalást minden olyan békeműveletben, ahol az USA-nak nincsenek ,Vitális jelentőségű nemzeti érdekei" (Maritz 2012). Washington tehát a ruandai konfliktushoz köthető értékszámítások után a beavatkozást túl költségesnek, az abból következő esetleges hasznot pedig túl alacsonynak ítélte, a konfliktusra reagáló geostratégiai intézkedései pedig emiatt a népirtás tényének ignorálása és a diplomáciai megoldás sürgetése voltak. " A direktíva titkosítás alól feloldott részei elérhetők az alábbi linken: https://irp.fas.org/offdocs/ pdd/pdd-25.pdf, utolsó hozzáférés: 2022.12.13.
