Oldal 42 [42]
OCR
40 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői racionalizálja, illetve a szervezetébe tartozó közép- és alsóbbrendű egységek implementálják (Kasubaski 2019; Stoker 2019; Yarger 2006). Természetesen országonként eltérő lehet a stratégiai tervezés, az operacionalizálás és az implementáció jellege. A konkrét mechanizmustól függetlenül minden esetben jellemző azonban a nemzetközi térrel és az ott jelenlévő aktorokkal kialakított széleskörű viszonyrendszer, amelyben a külfölddel való interakció nem csak a külpolitikai stratégia, a külügyminisztérium vagy a diplomácia privilégiuma. Ahogy a nemzeti érdekek hazai komponenseinek megvalósítása sem pusztán a belpolitika hatókörébe tartozik, úgy a nemzetközi térre vonatkozó érdekérvényesítés sem csak a külpolitika feladata, abban szerepet játszik egyebek mellett a védelem és biztonságpolitika, a külgazdaság és külkereskedelem, az energiapolitika, vagy a kulturális és tudománydiplomácia is. Ezen külföldre reflektáló szakpolitikai ágazatok mind rendelkeznek egyfajta nemzetközi stratégiával és tulajdonképpen a nemzeti érdekek és stratégiák nemzetközi komponenseiként értelmezhetők. Jelen monográfia a szakpolitikai ágazatok összességének földrajzi térben értelmezhető és elemezhető orientációit geostratégiának nevezi. A geostratégia tehát egy terület vagy egy geopolitikai szereplő irányában megfogalmazott stratégiák összességét takarja, amely egyaránt megvalósulhat belföldi (például egy nemzetgazdasági stratégia regionális vagy helyi prioritásaiként) vagy nemzetközi viszonylatban. Utóbbiak közül a kötet a nemzetközi térben azonosítható geostratégiai összefüggésekre koncentrál. Azok alatt egy geopolitikai szereplő egy másik szereplő vagy térség viszonylatában kialakított stratégiáinak összeségét érti, amelybe beletartozik minden olyan külpolitikai, külgazdasági, védelmi, energetikai (stb.) interakció, amely az adott kontextusban az elemzés tárgyai között fennáll. Ezek a geostratégiai kapcsolatok földrajzi szempontból értelmezhetők, kijelölik a nemzetközi tér irányába kialakított prioritásokat, illetve körvonalazzák a negligált és periférikusnak tekintett területeket. A geostratégia orientációt befolyásoló körülmények Az előző alfejezetek kifejtették a geostratégia fogalmának és kapcsolódásainak legfontosabb jellemzőit. Az elemzés a következőkben a geostratégiai irányokat befolyásoló körülményekre koncentrál, azokra a belső és külső indikátorokra, amelyek végsősoron nemcsak a stratégiatervezés irányait szabják meg, de az implementáció sikerességének lehetőségét is befolyásolják. Legyen szó államról, régióról vagy egyéb földrajzilag körülhatárolható nemzetközi egységről, a kon
