Oldal 40 [40]
OCR
38 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői ki válaszreakciókat. Ezen reagálások középpontjában a döntéshozók által meghatározott szubjektív célkitűzések, az azok elérésére vonatkozó megvalósítási alternatívák, a kiválasztott stratégiai orientációkat befolyásoló geopolitikai indikátorok, valamint belső és külső körülmények, illetve a stratégiai tervezés folyamatát végigkísérő költség- és hasznosszámítások állnak (Holecz 2020; Jiemian 2014; Kim & Raswant 2022; Mezö 2006). A geostrategia tehät különbözik a geopolitikától, koncepciói azonban legalább részben a geopolitikai adottságok és tényezők következményeként definiálódnak. Erről a kapcsolatról, illetve a geostratégiai cselekvéseket befolyásoló geopolitikai indikátorokról a továbbiakban még részletesen szó lesz, előbb azonban fontos tisztázni a geostratégia és külpolitika különbségeit is. A geostratégia, a külpolitika és a stratégiai tervezés kapcsolata A szakirodalomban égető hiányként jelentkezik a geostratégia és a külpolitika viszonyrendszerének tisztázása. A probléma jól érzékelhető Grygiel (2006, 22) korábban már idézett definíciójában, amely szerint a , a geostratégia egy állam külpolitikájának földrajzi irányait azonosítja". Noha a földrajzi és geopolitikai kapcsolódásokat az előző alfejezetben idézett szerzők részletesen tárgyalják, a külpolitika szerepkörének definiálása jobbára kimarad az elemzésekből. Ez például a politikatudományi háttérrel rendelkező olvasó számára némi értelmezési zavart okozhat, hiszen a fenti idézetet látva nem egyértelmű, hogy miért van szükség a geostratégia terminusra, ha az azzal kapcsolatos jelentéstartalmakat egyébként a külpolitika orientáció kifejezés is leftedné. Szintén problematikus a geostratégia és a külpolitika viszonyrendszerének kérdése, hiszen a külpolitika változásai nem minden esetben rendelkeznek földrajzi determináltsággal, súlypontjaik és irányaik például kormányváltások következtében - és a földrajztól függetlenül - is módosulhatnak. A kérdések megválaszolását ismételten érdemes a geostratégia fogalmának bővülésével kezdeni: a külpolitikával kapcsolatos értelmezési nehézségeket a geostratégia fókuszának expanziója okozza. Korábban kiemelésre került, hogy a hadtudományi megközelítésben a földrajzi adottságok determinálták az azokra adható katonapolitikai vagy hadászati stratégiák tulajdonságait. Noha ezek a stratégiák közvetve befolyással bírtak a politika, azon belül a külpolitika világára (Holecz 2020), azonban a geostratégia katonai értelmezésén ezek kívül estek, ezért viszonyrendszerük tisztázására különösebb ok nem volt. Ez
