Oldal 37 [37]
OCR
A GEOSTRATÉGIA ELMÉLETI ÖSSZEFÜGGÉSEI 35 „[a] geostrategia a Föld felszínének különösen kritikus térségei feletti hatalomgyakorlásról szól, a nemzetközi rendszer feletti politikai jelenlét kialakításáról. Célja a biztonság és a jólét növelése, a nemzetközi rendszer prosperitásának előmozdítása, a befolyásoltság helyett a befolyás kialakítása. A geostratégia célja, hogy biztosítsa a hozzáférést bizonyos kereskedelmi útvonalakhoz, a stratégiai szűk keresztmetszetekhez, folyókhoz, szigetekhez és tengerekhez. Kiterjedt katonai jelenlétet igényel, ami általában együtt jár a tengerentúli katonai állomások létesítésével és a tengeri hatalom kivetítésére alkalmas hadihajók építésével. Szükség van továbbá szövetségi hálózatra hasonló célkitűzésekkel rendelkező nagyhatalmakkal, vagy kisebb, kulcsfontosságú államokkal, amelyek az adott stratégia által jelentősnek tartott régiókban helyezkednek el" (Rogers $ Simón 2010). Az összegzés jól rámutat, hogy a geostratégia fókuszába ma már szükségszerűen beletartoznak a védelem, a hadászat, a külpolitika, a diplomácia és a gazdaság területei, amelyek összeségének nemzetközi kivetülését, illetve annak földrajzi orientációját a geostratégia értelmezi (Supartono et al. 2020). A geostratégia és a földrajz kapcsolata A geostratégia a földrajz, a politikatudomány és a hadtudomány ötvözésével létrejött tudományterület, amely szűkebb értelemben a geopolitikához, tágabb értelemben pedig a nemzetközi, biztonsági és védelmi tanulmányokhoz, illetve a közgazdaságtanhoz és üzleti tudományokhoz is kapcsolódik. Utóbbiak közül az egyik legszorosabb kapcsolat kétségkívül a földrajzzal alakult ki, hiszen a geostratégia tulajdonképpen a földrajzi térben megvalósuló és abban értelmezhető stratégiai koncepciók elemzésével foglalkozik. A szakirodalomban ugyanakkor eltérő álláspontok alakultak ki a kettő közötti kapcsolat irányairól. A hagyományos álláspont a földrajz szerepét helyezi előtérbe, amellett érvelve, hogy a geostratégia a földrajzi viszonyokra reagáló stratégiai orientáció, amely egy földrajzi terület adottságainak interpretálásáról szól (Mező 2006), , vagyis arról, hogyan korlátozza, informálja, befolyásolja a népesség, az infrastruktúra, a termőföld, az éghajlat, a vízrajz, a domborzat, az ásványkincs és a nyersanyag a politikai és a katonai tervezést" ( Tózsa, 2016, 62). Ebben a megközelítésben tehát a földrajz meghatározza a stratégiai koncepció jellemzőit, hiszen a hadtudományi kiindulópont hadászati célkitűzést feltételez, amelynek végrehajtásában a földrajz valóban determinisztikus.
