Page 35 [35]
OCR
A GEOSTRATÉGIA ELMÉLETI ÖSSZEFÜGGÉSEI 33 a döntéshozói elit (ágens) határozza meg a prioritásokat, ezeket a döntéseket azonban nagyban befolyásolják a nemzetközi rendszer egészében (struktúra) lezajló folyamatok, amelyek gyakran reakciókényszert alakítanak ki a döntéshozókban. A fenti példák mellett számos hasonló véleményt találunk a külpolitikai viselkedésmóddal és döntéshozatallal foglalkozó szakirodalomban (Mintz g DeRouen 2010; Renshon & Renshon 2008; Snyder et al. 2002). Ezek részletes kifejtésére ehelyütt nincs lehetőség, fontos azonban rámutatni, hogy a nemzetközi szerepvállalás szelekciós kényszerével foglalkozó kutatások alapvetően földrajzi és tematikai szempontok alapján határozzák meg a stratégiai jelentőségű és marginálisnak tekinthető területek közötti különbségek mozgatóirugóit. Bizonyos elméletek a földrajzra helyezik a hangsúlyt, azonban ebben az esetben is szerepet játszanak olyan tematikai tényezők, mint az adott régióval és állammal kialakított biztonsági viszonyrendszer vagy gazdasági kapcsolat (Landsberg 2014). Más megközelítések inkább tematikai szempontok alapján tesznek különbséget a vitális jelentőségű és periférikusnak tekintett tématerületek között, azonban ezek értékének rangsorolásakor, illetve a külpolitikai válaszreakciók definiálásakor a lokáció vagy az erőforrások kérdése továbbra is megkerülhetetlen marad (Pijovié 2020). A stratégiai kérdések földrajzi és tematikai szempontjai között tehát nem vagylagos kapcsolat áll fenn, épp ellenkezőleg, az államok stratégiai prioritásának meghatározásakor mindkettő szerepet játszik. Másként megfogalmazva: az államok feltehetik azt a kérdést, hogy , hol vannak stratégiai prioritásaink?? illetve azt is, hogy , mik a stratégiai prioritásaink?", végsősoron azonban a két kérdésre adott válasz egyszerre fogja meghatározni a külpolitikai orientáció legfontosabb irányait. Ez mind a döntéshozókat, mind pedig az elemzőket arra sarkalja, hogy a stratégiai sajátosságok meghatározásakor az államok számára elsődleges stratégiai tématerületeket (például biztonság, gazdasági jólét, ideológia vagy vallás védelme, természeti károkozás és környezetvédelem stb.) a fölrajzi tér (például szomszédos országok, szűkebb és tágabb régió, globális lépték) vonatkozásában vizsgálják. A geostratégia általános jellemzői A stratégiai prioritások egyik elemzési eszköze a geostratégia, amely egy geopolitikai szereplő földrajzi dimenziókban értelmezhető stratégiai orientációit vizsgálja. Feladata, hogy körvonalazza azokat az átfogó cselekvési terveket, amelyeket egy geopolitikai szereplő egy másikkal szemben foganatosít, meg
