Oldal 32 [32]
OCR
30 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői A kötet ezekre a kérdésekre a geostratégiai megközelítés segítségével kíván választ adni, azt feltételezve, hogy a Ciprussal kapcsolatos külpolitikai orientációkat a szigethez és a régióhoz kapcsolódó hosszú távú és ad hoc érdekkapcsolatok egyszerre alakítják. Ezek az érdekkapcsolatok Ciprust egy heterogén geostratégiai mátrixba helyezik, amelyben a térség regionális és nagyhatalmi szereplői a szigetet egyszerre tekintik jelentősnek és jelentéktelennek. A jelentőség egyik legfontosabb eredője a földrajzi elhelyezkedés, amely előnyt biztosít azok számára, akinek sikerült megvetnie a lábukat a szigeten, ugyanakkor jelentős hátrányt jelent azoknak, akik a stratégiai lokációt nem tudják kihasználni. Ez meghatározza a szigettel szembeni hatalmi érdeklődést, egymást átfedő geopolitikai határokat és ütközőzónákat hoz létre, egyúttal predesztinálja a konfliktusok kialakulásának lehetőségét. Ezekben a konfliktusokban jelentős népességszám vagy védelmi képesség hiányában a ciprióták nem képesek érdekeiket érvényesíteni, igényeik pedig általában elbuknak a nagyhatalmi vagy regionális játszmák kereszttüzében. Ez jelzi, hogy a helyi népcsoportok érdekeit a konfliktusban érdekelt külső tényezők jobbára figyelmen kívül hagyják és jelentéktelennek tartják, ciprusi szerepvállalásukat pedig elsősorban saját, geostratégiai érdekeik mentén körvonalazzák. Ezek az érdekek bizonyos esetben egybeesnek vagy a görög, vagy a török ciprióta célkitűzésekkel, ugyanakkor szükségszerűen konfliktusosak, a szigeten kialakult megosztottságot pedig konzerválják. A kötet a továbbiakban a geostratégia elméleti összefüggéseivel folytatódik, ami a fogalmi magyarázatokon túl az elemzés módszertani kereteit is meghatározza. Az ezt követő fejezetek ezen módszertan útmutatásait követve részletesen elemzik azokat a fizikai, természeti, emberi és strukturális tényezőket, amelyek állandó vagy ad hoc adottságként szerepet játszottak a szigettel kapcsolatos haszon- és veszteségszámítások kalkulációiban, ezáltal megszabva az egyes regionális és nagyhatalmi szereplők külpolitikai orientációit. Ezekben a fejezetekben áttekintésre kerülnek például olyan állandó földrajzi adottságok, mint a sziget elhelyezkedése vagy kiterjedése, de olyan folyamatosan formálódó konstruált sajátosságok is, mint a gazdasági szerkezet vagy a katonai erő. Ezek a tényezők körvonalazni fogják azokat az tulajdonságokat, amelyek a szigeten kialakult konfliktus geostratégiai összetevőiként szolgálnak. A kötet a geostratégiai komponensek szerepét és hatásait összegző következtetések résszel zárul, a zárófejezet tehát összegzi azokat a nemzetközi érdekütközéséket, amelyek a konfliktus konzerválódását előidézték és fenntartották.
