Page 16 [16]
OCR
14 A ciprusi konfliktus geostratégiai összetevői Ennek hiányában a konfliktusrendezés ellehetetlenül, vagy azért, mert nem sikerül tényleges megállapodást kieszközölni, vagy pedig azért, mert a megoldási alternatívát a soktényezős konfliktus valamely szereplője nem tekinti legitimnek. A konfliktusrendezés ezen feltételei egyes esetekben leküzdhetetlen kihívást jelentenek, hiszen a nagyhatalmi, regionális és helyi érdekek szövevényes hálójában gyakorta lehetetlen közös nevezőt találni. Az ezáltal létrejövő gordiuszi csomók olyan nemzetközi anomáliákat hoznak létre, amelyben a konfliktus magproblémái akár évtizedekig megoldatlanok maradnak, a kiterjedt harcok megszűnte ellenére az eszkaláció lehetősége pedig folyamatosan fennáll. A szakirodalom az ilyen eseteket befagyott konfliktusoknak (frozen conflicts) nevezi. A terminus azokat fegyverszüneti helyzeteket jelöli, ahol a konfliktus fegyveres szakasza abbamaradt, a konfliktusrendezés jogi vagy politikai formája azonban nem valósult meg, tehát az összecsapások kiújulásának lehetősége továbbra is fennáll (Ármás g Nagy 2020). Ebbe a kategóriába sorolhatók például a posztszovjet térségből a transznyisztriai, a dél-oszétiai, abháziai és hegyi-karabahi konfliktusok, Ázsiából a kasmíri, koreai, és a tajvani konfrontációk, a KözelKeleten az izraeli-palesztin, Afrikaban pedig a nyugat-szaharai szembenälläsok. Noha eltérő mértékben és különböző konfigurációkban, de az aktív külső beavatkozás a felsorolt konfliktusok mindegyikében szerepet játszott, befolyásolta az adott konfrontáció kialakulását, folyamatát vagy a rendezetlenség rögzülését. A nemzetközi beavatkozások ezekben az esetekben egy olyan hatalmi erőegyensúlyt hoztak létre, amelyben az egyoldalú győzelem opciója ellehetetlenült, a konfliktusban résztvevő helyi és/vagy nemzetközi tényezők között pedig hatalmi paritás alakult ki, amely mesterségesen fenntartotta és fenntartja mind a rendezetlenséget, mind pedig az újbóli eszkaláció lehetőségét. Utóbbi eshetőség jelzi, hogy a befagyott konfliktusok korántsem statikusak, a felszín alatt állandó diplomáciai, gazdasági és katonai manőverek zajlanak. Ezek a folyamatok helyi vagy nemzetközi események okán eszkalációhoz vezethetnek, a sporadikus összecsapások pedig a kiterjedt háborús tevékenység visszatérését eredményezhetik. Az izraeli-palesztin vagy a hegyi-karabahi konfliktusok többször szolgáltattak példát utóbbi eshetőségre, ezzel is alátámasztva a befagyott konfliktusok politikai és jogi rendezésének szükségességét. Hazánk és az Európai Unió szempontjából az egyik legfontosabb befagyott konfliktusnak a ciprusi konfrontáció tekinthető. Míg a posztszovjet térség és a Balkán szembenállásai az Európai Unió határai mentén képeznek biztonsági kockázatokat, addig a Ciprusi Köztársaság az EU teljesjogú tagja, a szigetországhoz kapcsolódó konfliktushalmaz emiatt az integráción belül okoz feszültségeket, kis túlzással annak egészét befolyásolja. A szigetországhoz kapcsolódó konf
